Az albán többség itt kisebbség
A koszovói választási bizottság közleménye szerint négy, többségében szerbek lakta észak-koszovói településen, Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta részén, Zubin Potokban, Zvecanban és Leposavicon dönthetnek a szavazásra jogosultak arról, hogy menniük kell-e az albán nemzetiségű polgármestereknek. Amennyiben a népszavazás eredményes lesz – vagyis, ha a választói névjegyzéken szereplők 50 százaléka plusz egy fő szavaz igennel a polgármesterek leváltására -, új önkormányzati választást írnak ki az említett helyeken.
A testület azt is közölte, hogy a mintegy 45 ezer választópolgár több mint egynegyede írta alá a népszavazás kezdeményezésére vonatkozó petíciót. A kezdeményezés elfogadásához az alkotmány szerint a szavazópolgárok 20 százalékának támogatására volt szükség.
Korábban 3,5 százalékos részvétel mellett nyertek
A tavaly áprilisi észak-koszovói önkormányzati választásokat a helyi szerbek bojkottálták, így az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett választották meg az albán nemzetiségű polgármestereket. A településeken nem sokkal később zavargások alakultak ki, amikor a városvezetők el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR katonáira támadtak, akik közül 27 magyar katona sebesült meg, többen közülük súlyosan.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A KFOR-t 1999-ben a szerb-koszovói konfliktus lezárása után hozták létre annak érdekében, hogy fenntartsa a békét Koszovóban. A Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat megoldása mindkét ország európai integrációjának a kulcsa, ennek ellenére sem Belgrád, sem Pristina nem törekszik valódi megbékélésre.
A közel-keleti háború gyengítette a globális részvényárakat. 
