Orbán Viktorral a német Berliner Morgenpostban jelent meg egy egész oldalas interjú vasárnap. (Az interjút a Funke médiacsoportnak adta.) Ennek során a magyar uniós elnökségi program (Magyarország július elsején veszi át az EU soros elnökségét), Donald Trump és a migráció mellett szóba került az orosz-ukrán háborúhoz való viszony is.
Az újság szerint Magyarország és az EU közötti konfliktus egyik oka az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont: nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, és késleltetjük a pénzügyi segítségnyújtást. „Mi az Ön elképzelése arról, hogy miként lehet Vlagyimir Putyint jobb belátásra bírni a béke megteremtése érdekében?”, szólt a kérdés.
„Ez nem az én feladatom”, válaszolta a magyar kormányfő. „Egyértelmű, hogy Oroszország támadása teljesen elfogadhatatlan, ezzel megsértette a nemzetközi kapcsolatok alapvetéseit. De nekem nem Ukrajna vagy Oroszország érdekei számítanak. Én elsősorban azt szeretném, ha befejeződne a háború és fegyverszünet lenne.”
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Hozzátette: „naponta halnak meg európaiak a csatatéren”, aminek véget kell vetni. Szerinte egyelőre nem is béketárgyalások kellenének, hanem „mozgástér” egy olyan béke megtalálásához, amely mindkét fél és Európa számára is elfogadható. Végeredményben ugyanis egy „olyan új európai biztonsági struktúrára” lenne szükség, amelyben békében élhetünk, mondta.
„Ennek érdekében Ukrajnának le kellene mondania területekről, ahogy ezt Putyin a béketárgyalások feltételeként követeli?”, szólt az újabb kérdés. „Nem is tudjuk pontosan, hogy mi lenne az orosz reakció arra, ha az Egyesült Államok vezetése azt mondaná: figyeljetek, holnap reggel megállítjuk a gyilkolást és tárgyalni kezdünk”, válaszolta Orbán Viktor.
Az újabb felvetésre, hogy tényleg azt hiszi, így véget érne a háború, a magyar kormányfő azt felelte: „ez egy esély lenne. Nem tudjuk, hogy mi történne. Soha nem próbáltuk ki.”
Orbán Viktor szerint ez is oka annak, hogy Donald Trumpot támogatja. Ő ugyanis „az egyetlen ember az univerzumban, aki képes lenne a döntő telefonhívásokat lebonyolítani Kijevvel és Moszkvával.”
A miniszterelnök egyébként biztos abban, hogy ha még Angela Merkel lenne a német kancellár, akkor most nem lenne háború. „Ő azt tette volna, amit már megtett a Krím orosz elfoglalása után: izolálja a konfliktust, nem pedig nemzetközivé szélesíti azt”, fogalmazott.
A kormányfő tehát nem válaszolt érdemben arra a kérdésre, miszerint Ukrajnának le kellene-e mondania területekről a béke érdekében. Lapunk tavasszal gyakorlatilag ugyanerről kérdezte egy interjú során Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki szintén nem adott egyértelmű választ erre. Azt mondta, hogy erről a fegyverszünet után, a béketárgyalások során kell megegyezni.
A német lapinterjú végén egyébként a jelenleg is zajló német foci-Eb is szóba került. Orbán Viktor azt mondta, hogy „nagyon szomorú” volt, amikor a magyar válogatott 2:0-ra kikapott a német tizenegytől a csoportmeccsen. „Van egy tisztázatlan probléma közöttünk: 1954…”, fogalmazott. (Magyarország ekkor vesztett világbajnoki döntőt Németországgal szemben).
Majd nevetve hozzátette: „Ezt nem lehet így hagyni. Esélyt kell kapnunk arra, hogy revanst vegyünk ezért egy döntőben, és legyőzzük Németországot”.
Keleti szomszédunknál is élénkebb a külföldi turizmus, mint a belföldi. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
