Mi a tétje a vasárnapi portugál választásnak?

Mennyire erősödik a szélsőjobb a korrupciós botrány után?

A portugál bal- és jobboldal szoros versenyre készül, mivel az ország három éven belül második előrehozott országgyűlési választáson szavaz, egy kiélezett küzdelemben, amely várhatóan a szélsőjobboldali Chega párt előretörését, és esetleges királycsinálói szerepét is eredményezheti – mérlegeli az esélyeket a The Guardian. A vasárnapi választásokat António Costa szocialista kormányának összeomlása váltotta ki, aki novemberben mondott le miniszterelnöki posztjáról, korrupciós vádak miatt. Azt vizsgálták, hogy a kormánya egy nagy, zöld beruházási projekt kezelésében állítólagosan törvénytelenül kihasználta helyzetét. Costát – aki 2015 óta volt hivatalban, és aki meglepetésre abszolút többséget szerzett a 2022-es általános választásokon – nem vádolták meg semmiféle bűncselekménnyel. Azt mondta, úgy érzi, nincs más választása, mint lemondani, mert:

 „a miniszterelnöki feladatok nem egyeztethetők össze feddhetetlenségem gyanújával” – jelentette ki António Costa.

António Costa miniszterelnök november 7-én mondott le, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették kabinetfőnökét. Marcelo Rebelo de Sousa államfő két nappal később kiírta az előrehozott parlamenti választásokat, a parlamentet január 15-én, a 2024-es költségvetés elfogadása után oszlatta fel.

Elég! – állítják sokan, de ki alakíthat kormányt?

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint nyolc órakor nyitottak és mintegy 10,8 millió választásra jogosultat várnak az urnákhoz, hogy képviselőket válasszanak a 230 tagú törvényhozásba – jelentette az MTI. A legtöbb közvéleménykutató a jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) győzelmét jósolta. A Demokratikus Szövetség – a nagyobb Szociáldemokrata Pártból (PSD) és két kisebb konzervatív pártból álló választási platform. Az előrejelzések szerint a két legesélyesebb jelölt - a kormányzó baloldali Szocialista Párt (PS) színeiben induló Pedro Nuno Santos és az AD-t vezető Luis Montenegro - közül bármelyik győz, aligha lesz meg a kormányalakításhoz szükséges többsége, így vélhetően koalíciós tárgyalások indulnak. Az AD a legtöbb közvélemény-kutatásban vezet, de Chega támogató szavazatai nélkül nehezen kormányozhat. Montenegro egyelőre kizárta, hogy bármiféle alkut köthessenek a radikális populistákkal, akik kormányszerepet szeretnének. A közvélemény-kutatások mindemellett a radikális jobboldali, populista Chega (Elég!) előretörését jelzik.

Nyugat-Európa legszegényebb országában a kampányban uralkodó főbb témák közé tartozik a bénító lakhatási válság, az alacsony bérek, az egészségügy megingása és a korrupció, amelyet sokan a nagy pártok magától értetődő tulajdonságának tekintenek – idézi fel a Reuters.

A Costa lemondását követően Pedro Nuno Santos által vezetett kormányzó PS megpróbálhatja felújítani régi szövetségeit a baloldali blokkal és a kommunistákkal, amelyek lehetővé tették számukra a kormányzást 2015 és 2019 között. Feltéve, ha az egyesített baloldal több mint 115 mandátumot szerez a 230 fős parlamentben.

A felmérések azt sugallják, hogy Chega rendszerellenes üzenete, a korrupció és az általa „túlzottnak tartott" bevándorlással szembeni határozott fellépésre tett fogadalmak miatt támogatottsága a legutóbbi, 2022-es választás óta nagyjából megduplázódott, bár továbbra is a csak a harmadik helyen áll.

Antonio Costa Pinto, a Lisszaboni Egyetem politológusa szerint Portugália „sok európai demokrácia dinamikáját követi", amikor is a jobbközép számára kihívást jelent az, hogy a harmadik helyen egy jobboldali radikális párt konszolidálódik.