Februárban Steffen Kotre, az AfD (Alternatíva Németországnak) euroszkeptikus párt parlamenti képviselőjével készített interjút az orosz tévében Vlagyimir Szolovjov propagandista. Kotre azzal vádolta a nyugati médiát, hogy fellázítja hazája lakosságát az orosz rezsim ellen.
Állítása szerint a németek jelentős része nem támogatja nehézfegyverek szállítását Ukrajnába. Szolovjov műsorában való megjelenése és hozzászólásai szélesebb körű vitát váltottak ki Németországban az AfD Oroszországgal való kapcsolatáról.
Az AfD bevetésen
A gyakran "Putyin-értők" (Putin-Versteher) pártjaként emlegetett AfD nem az egyetlen német párt, amely szoros kapcsolatban áll Moszkvával. Míg azonban más pártok aktívan elhatárolták magukat a Kremltől, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, az AfD egyre inkább hozzájárul az orosz dezinformációs kampányokhoz.
Magas rangú párttagok aktívan szoros diplomáciai kapcsolatokat alakítanak ki a Kreml-lel és az orosz médiával, azzal érvelve, hogy joguk van diplomáciai kapcsolatokat ápolni Moszkvával. Néhány nappal Kotre vitatott talkshow-szereplése után két másik német jobboldali politikus jelent meg a „Rosszija 1” állami orosz tévécsatornán.
Bírálták Németország azon döntését, hogy nem orosz forrásokból szerzi be a gázt, és támogatták azt a narratívát, hogy a Nyugat bűnrészes a háborúban. Felpörgették azokat a pletykákat, amelyek szerint az ukrajnai laboratóriumok biofegyvereket fejlesztenek ki Oroszország ellen - amit azóta meg is cáfoltak.
A Nyugat-ellenes információs hadviselés
Az ilyen interjúk adásával a német politikusok jelzik, hogy a Nyugatiak a ténylegesnél nagyobb mértékben támogatják Oroszország invázióját, és hozzájárulnak a Kreml programjának legitimációjához az orosz átlagemberek körében.
Putyin nyugati támogatottságának eltúlzott szintje valószínűleg tovább erősíti az oroszok hitét saját igazukban.
A német politikai pártok részvétele a Kreml által kitalált narratívák németországi terjesztésének másodlagos következménye, hogy manipulálják a német választókat és az ilyen félretájékoztatásnak kitett egyéneket, különösen a németországi orosz kisebbségben és a korábban szovjet irányítás alatt álló Kelet-Németországban.
Az AfD vezetője, Tino Chrupalla tavaly novemberben egy videóinterjúban azt állította, hogy az USA legalább részben felelős a háborúért, és a konfliktus fő haszonélvezője. Chrupalla arra utalt, hogy az USA részt vett az Északi Áramlat vezetékek felrobbantásában, és azt is kijelentette, miszerint „Az amerikaiak Ukrajna területén harcolnak, amíg az utolsó ukrán meg nem hal”.
Ennek a narratívának az a célja, hogy gyengítse az USA és a Nyugat támogatottságát a németek körében, és az USA-t agresszornak állítsa be - így Oroszországnak nincsen más választása, mint megvédeni magát. Megdöbbentően hasonlít Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állításaihoz is, miszerint az Egyesült Államok a „fő bűnös fél” a háborúban, és hogy a NATO és az USA stratégiai célja „Oroszország legyőzése a csatatéren”.
Tavaly szeptemberben három AfD-s szövetségi parlamenti tag jelentette be szándékát, hogy a Donbasz régióba utazik, és ezt az utazást állítólag Oroszország szervezte. Az egyik küldött azt mondta, hogy „saját benyomást akarnak szerezni az ukrajnai konfliktusról… tekintettel a háború elferdített és elfogult híradásaira”. Az utat végül az országos felháborodás után törölték.
Höcke történelmi felfogása
Az orosz invázió első évfordulóján tartott jobboldali béketüntetésen az AfD türingiai ágának vezetője, Björn Höcke azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy részt vett a 2014-es Majdan-tüntetésekben és a volt ukrán elnök, Viktor Janukovics hatalomból való eltávolításában.
Azt állította, hogy a 2014-ben kezdődött donbászi konfliktus egy „néma polgárháború” a kelet-ukrajnaiak ellen, és Oroszország csupán „a kelet-ukránok felszabadítását” akarta segíteni. A történelemnek ez a változata kivívta a közönség tetszését, és valószínűleg jó fogadtatásra talált a Kremlben.
Ezek a személyek nem tekinthetők perifériára szorultaknak az AfD-n belül. A párt külpolitikájával foglalkozó belső munkaanyagok tükrözik az egyes tagok által terjesztett Amerika-ellenes, oroszbarát álláspontot. Az Egyesült Államokat ebben „globális hegemónként” és „idegen hatalomként” írják le.
Míg az egyik anyag elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, a párt összes többi álláspontja a Kreml napirendjét tükrözi, beleértve az Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciók feloldását, az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését, az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállítását és az azonnali tűzszünet.
Fontos megjegyezni, hogy néhány prominens AfD-tag elítélte kollégáik viselkedését. Joanna Cotar, a Bundestag képviselője „az oroszországi diktatórikus és embertelen rezsim felháborodása miatt” kilépett a pártból. Egy másik AfD Bundestag-tag, Norbert Kleinwachter határozottan elítélte Kotre legutóbbi megjegyzéseit, mint „undorító Putyin propagandát”.
Nehéz mérni az AfD oroszbarát manipulációs kampányának sikerét. Az elmúlt év során számos felmérés kimutatta, hogy az AfD szavazóinak többsége nem ért egyet a nehézfegyverek Ukrajnába szállításával, és csak körülbelül egynegyedük támogatná az Oroszország elleni szankciók fokozását. A többi nagy német párt szavazóinak többsége támogatja a fegyverek szállítását és a szankciók szigorításáát, rávilágítva az AfD követői és a többi német szavazó közötti jelentős megosztottságra.
Aláásni a németek támogatását
Akárcsak a magyar miniszterelnök hazánkban, az AfD napjainkra Putyin szócsöveként pozícionálta magát a német politikában.
A konfliktus békepárti feleként tünteti fel magát, szemben az oroszellenes, háborút szító német kormánnyal, és aktívan támogatja a konfliktus megszüntetését. De a béke kinek a feltételeivel jönne létre?
Az Orbán és az AfD által elképzelt tűzszünet megfoszthatja Ukrajnát a védekezéshez szükséges eszközöktől, és kiszolgáltathatja Oroszország kegyeinek. Ez nem béke lenne Ukrajna feltételei szerint, hanem egy diktált béke, amelyet Ukrajna feltétlen megadása tesz lehetővé, és egy Oroszország által uralt Eurázsiát eredményezne.
Ha az orosz propagandának sikerül megingatnia a német közvéleményt, a német kormány politikailag megvalósíthatatlannak találhatja Ukrajnának továbbra is fegyverrel való ellátását. Az Ukrajnának szánt fegyverszállítások csökkentésére vagy leállítására vonatkozó döntés azonban jelentős csapást mérne Németország európai nagyhatalmi pozíciójára és hírnevére a nyugati világrendben.
Az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megállítását és az Európai Unió határain kívül eső regisztrációs központok (hotspot) létrehozását sürgetik. 
