Összességében idén a német gazdaság kilátásai nem igazán kedvezőek és a német cégek tele vannak aggodalommal. Ez annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a kölni Német Gazdasági Intézet (IW) végzett 2549 vállalat körében az összes szövetségi államban.
Akadozó ipari termelés
Az IW üzleti felmérésének értékelése szerint sok vállalat termelési fennakadásra számít. Ennek összetett okai vannak: mind a rövid távú ellátási szűk keresztmetszetek, mind a hosszú távú strukturális problémák nehezítik a hazai gazdaságot.
A tavalyi 1,9 százalékos növekedés elsősorban a lakossági fogyasztáson alapult, amely a Covid-19-járvány után jelentős visszafogott keresletet mutatott, de 2022 negyedik negyedévében ismét visszaesett. Az ipar tavaly összességében nem tudott kijönni a stagnálásból. Az ellátási láncok folyamatos zavarai mellett ennek a legfontosabb oka az energiaárak meredek emelkedése volt.
Az IW által megkérdezett cégek több mint 60 százalékának becslése szerint ezek idén is komoly problémákhoz vezetnek, 30 százalékuk közepes, 30 százalékuk pedig akár súlyos károkra számít a magas energiaárak, vagy akár az energiaellátás korlátozása miatt.
Az összes vállalat körülbelül 85 százaléka termelési zavarokkal számol. 27 százalék azt reméli, hogy a kieséseket 5 százalékra tudja korlátozni, 32 százalék 5-10 százalékra, 21 százalék pedig 10-20 százalékos kiesésre számít.
175 milliárd euró
Az IW a várható termelési zavarokból eredő veszteséget megpróbálta beszámítani. Ennek érdekében a háború és a gazdasági háború kezdete előtti gazdasági fejlődést matematikailag aktualizálta, és összevetette a háborús és gazdasági háborús körülmények között várható fejlődéssel.
Ennek megfelelően 2023-ra mintegy 175 milliárd eurós jóléti veszteséggel kell számolni – ami a teljes német bruttó hazai termék közel 4,5 százaléka.
„A jólét közvetlen vesztesége így lakosonként 2000 euróra tehető” – állapítja meg az IW. Valljuk be, ez kissé félrevezető, amennyiben a Szövetségi Köztársaságban a jólét egyre egyenlőtlenebbül oszlik meg a népességben.
Az IW emlékeztet arra, hogy a Covid-19 világjárvány már eddig is igen jelentős jóléti veszteséget okozott – 2020-ban 175 milliárd eurót, 2021-ben pedig 125 milliárd eurót. Tavaly pedig a háború és a gazdasági hadviselés körülbelül 120 milliárd eurós veszteséget okozott. A 2020 és 2023 közötti négy évben a termelési veszteség Németországban eléri az 595 milliárd eurót.
1,65 billió dollár
Az IW megpróbálta kiszámítani a háború és a gazdasági háború által okozott jóléti veszteségét is világszerte. Az intézet szerint itt elsősorban az egekbe szökő energiaárak okozta veszteségekről van szó. Különösen a feltörekvő és fejlődő országokban volt hiány ukrán gabonából és orosz műtrágyából, ami néha drámai következményekkel járt.
A „sok országban lényegesen magasabb termelői árak” „emelték volna a fogyasztói árakat”, és így „terhelték volna a kínálat szintjét, különösen a fejlődő országokban” – jegyzi meg az IW. Számításaiba igyekezett figyelmen kívül hagyni a főként belföldi okokra visszavezethető amerikai infláció és a kínai Covid-19-zárlatok következményeit.
Összességében 2022-ben a jólét globálisan 1,65 billió dollárt veszített, ennek körülbelül egyharmada – 550 milliárd dollár – a feltörekvő és fejlődő országokban, amelyeknek semmi közük nem volt a háborúhoz és a gazdasági háborúhoz.
Az IW 2023-ra körülbelül egybillió dollárra becsüli a globális jóléti veszteségét, ennek körülbelül kétötöde – 400 milliárd dollár – a feltörekvő és fejlődő országokra esik.
Németország harmadik legnagyobb ipari ágazata
A gazdasági háború gazdasági következményei Németországban is megmutatkoznak az egyes vállalatok szintjén hozott nagy horderejű döntésekben.
Ez eddig elsősorban a vegyipari cégeket érinti. Ez az iparág - amely az autóipar és a gépipar után a harmadik legnagyobb volumenű eladásokért felel Németországban - önmagában a német energiafogyasztás mintegy kilenc százalékát adja.
Az ukrajnai háború előtt Németország földgázfogyasztásának mintegy 15 százalékáért is ez volt a felelős. Tavaly a gyógyszeripari divíziót nem számítva bő tíz százalékkal esett vissza a termelésük - rohamosan emelkedő tendenciával: 2022 októberében már 21 százalékkal elmaradt az előző évi értéktől.
Noha az ágazat eladásai nominálisan még mindig növekednek, ez azonban kizárólag a néha drámai áremelkedés következménye. A Német Vegyipari Szövetség (VCI) információi szerint az iparág összes vállalatának 39 százaléka már az évfordulón csökkentette termelését, vagy konkrét tervei voltak erre; 23 százalékuk a termelés külföldre költöztetését tervezte; tíz százaléka pedig végleg bezárta az üzemeit.
Az első végleges leállás
A tavalyi év végére a veszteségesen működő vegyipari vállalatok mintegy negyede már „veszteségesen” üzemelt. A szakma információi szerint ez elsősorban a kis- és középvállalkozásokat érintette, amelyek a nagyvállalatokkal ellentétben nem tudják kompenzálni a németországi veszteségeket az USA-ban és Kínában folytatott üzleti tevékenységükkel.
Két hete a BASF csoport bejelentette, hogy végleg bezárja a ludwigshafeni központjában található két ammóniagyártó üzem egyikét. A BASF kifejtette, hogy a földgázköltségek 2022-ben kétmilliárd euróval emelkedtek annak ellenére, hogy a fogyasztás körülbelül harmadával csökkent.
Ez azt jelenti, hogy Németországban már nem lehetséges versenyképes termelés, legalábbis bizonyos területeken.
Ez a fő oka annak, hogy a BASF mintegy 4300-at megszüntet 111 ezer állásából. A csoport arra is felhívja a figyelmet, hogy Európában a vegyipari termelés 2022-ben 5,8 százalékkal csökkent, míg világszerte 2,2 százalékkal nőtt a kínai és az amerikai termelés jelentős növekedésének köszönhetően.
A Magyarország és Izrael közötti együttműködés további erősítésének fontosságát hangsúlyozta Magyar Péter miniszterelnök. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
