Ahogy arról korábbi cikkünkben részletesen is írtunk, korrupcióra hivatkozva szankciók alá vette az amerikai kormány a magyar minisztert a Magnickij-törvény globális hatályára hivatkozva.
Laptársunk, az Mfor cikkében részletesebben is írt a törvényről, amelynek eredeti változatához 2012—ig kell visszamenni, Barack Obama akkori elnök ekkor szignózta azt, az intézkedés célja pedig az volt, hogy megbüntesse a Szergej Magnickij orosz adójogász 2009-ben egy moszkvai börtönben bekövetkezett haláláért felelős orosz tisztviselőket. A jogász az orosz adóhivatal háza táján vizsgálódott egy 230 millió dolláros összértékű csalási ügyben, tisztviselők azonban azzal vádolták meg, hogy ő maga követte el a csalást, és őrizetbe vették. A börtönben Magnickijnak epeköve, hasnyálmirigy-gyulladása és hólyaghurutja lett, és hónapokig nem kapott orvosi kezelést, majdnem egy év börtönbüntetés után a fogva tartás alatt agyonverték.
Az eredetileg csak kifejezetten ezen ügyre vonatkozó intézkedés hatáskörét 2016-ban szélesítették ki globális szintűre, azóta az Egyesült Államok mindenkori vezetése arra használja, hogy megbüntesse a súlyos emberi jogsértések felelőseit. Cikkünk írásakor az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) honlapján elérhető lista szerint 749 szervezet, jogi személy vagy illető ellen van érvényben ilyen típusú szankció, köztük most már Rogán Antal ellen is.
A magyar miniszter igen meredek társaságba került, laptársunk a listán megtalálta többek közt Ramzan Kadirov csecsenföldi vezért, több polgárháború kirobbantásért felelős lázadóvezért és katonai vezetőket, valamint Dzsamál Hasogdzsi feltételezhetően meggyilkolt szaúd-arábiai újságíró kivégzéséért felelősnek ítélt személyeket is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
