A gázai gyerekek 96 százaléka úgy érzi, hogy hamarosan meg fog halni, csaknem 50 százalékuk pedig meg akar halni az átélt traumák eredményeként, derül ki egy, a War Child Alliance nevű segélyszervezet által támogatott gázai civil szervezet felméréséből.
A The Guardian által ismertetett felmérés megállapította azt is, hogy a gyerekek 92 százaléka „nem fogadja el a valóságot”, 79 százalékát rémálmok gyötrik, 73 százaléka pedig az agresszió jeleit mutatja.
„Ez a jelentés lerántja a leplet arról, hogy Gáza az egyik legszörnyűbb hely a világon a gyerekek számára”, mondta Helen Pattinson, a nagy-britanniai War Child vezérigazgatója. „A kórházak, iskolák és otthonok lerombolása mellett a pszichológiai rombolás láthatatlan, de nem kevésbé pusztító sebeket okozott a gyerekeknek, akik nem felelősek ezért a háborúért.”
Minimum 17 ezer gyereknek nincs hozzátartozója – többségük feltehetően árván maradt – , a valós szám azonban ennél is nagyobb lehet.
A felmérésben 504 gyerek szüleit vagy gondozóit kérdezték meg. Olyan családokról van szó, amelyekben minimum egy gyerek fogyatékkal élő, sebesült vagy hozzátartozó nélküli.
Az izraeli hadsereg – válaszul a palesztin Hamász több mint 1100 áldozatot követelő terrortámadására – tavaly októberben indított hadműveleteket a Gázai övezetben.
Ezek már több mint 44 ezer halálos áldozatot követeltek helyi közlések szerint. Az ENSZ Emberi Jogi Irodája nemrég azt állapította meg, hogy az azonosított áldozatok 44 százaléka gyerek.
Ezzel összhangban az Amnesty International emberi jogvédő szervezet múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében azt írta, hogy „Izrael népirtást követett és követ el a megszállt Gázai övezetben”. Az izraeli külügyminisztérium szerint a jelentés „teljesen hamis és hazugságokon alapul”.
A dokumentum szerint az izraeli hadsereg „brutális katonai offenzívája több mint 42 ezer palesztint ölt meg”, köztük több mint 13 ezer gyereket. Az áldozatok közül sokan „szándékos, válogatás nélküli támadások” áldozatai, amelyek gyakran többgenerációs családokat töröltek el a Föld színéről.
Novemberben pedig a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Mohammed Deif, a Hamász katonai vezetője mellett Benjámin Netanjahu ellen is elfogatóparancsot adott ki.
A szervezet azért tett ilyen lépést az izraeli miniszterelnök, valamint a közelmúltban leváltott Joáv Galant védelmi miniszter ellen is, mert a bírók szerint „alapos okkal” állítható, hogy „bűnügyi felelősség” terheli őket „háborús és emberiesség elleni bűncselekmények” elkövetéséért a gázai háborúban.
Ezek között említették például az éheztetést és a civil lakossággal szembeni háborús bűnöket. Izrael élesen visszautasította a vádakat.