A BBC ellátogatott egy kórházba a Gázai övezet déli részén, Hán Júniszban, ahol beszélt a kórház dolgozóival és a betegek hozzátartozóival, és számos, csontig lesoványodott gyereket látott. (A helyszíni felvételeket csak erős idegzetűeknek ajánljuk.)      

Az egyik gyermek édesanyja arról beszélt, hogy fia korábban kiváló egészségi állapotban volt, az alultápláltság és a dehidratáció miatt lett ilyen rossz az állapota. „Nincs palackozott víz. A gyerekeknek sokat kell gyalogolniuk a vízért, és még ha kapnak is, az fertőzött”, mondta.

Egy kislány hasonló okok, a tiszta víz hiánya miatt került nagyon rossz állapotba. Apja arról beszélt, hogy a helyzet egyre rosszabb, a menedékül szolgáló sátrakban a hőség 40 fokhoz közelít, a fertőzött víztől pedig a gyerekek és az idősek is betegek lesznek. Hozzájuk hasonlóan százezrek húzzák meg magukat sátrakban, mivel az otthonaik megsemmisültek az izraeli hadműveletekben.     

A brit adó szerint a Gázai övezetben a vízhez jutás – akár tiszta, akár fertőzött – mindennapos küzdelem, a segélyközpontoknál hosszú sorokban torlódnak fel az emberek. ENSZ-becslések szerint a gázai ivóvíz- és szennyvízrendszer 67 százaléka megsemmisült, kevés a WC, így a még meglévő víz is könnyen fertőződik.      

"A bélrendszeri fertőzések elsődleges oka a Gázai övezetben az, hogy ezek a gyerekek fertőzött vizet kapnak” – jelentette ki Ahmed al-Fari, a Nasser Kórház gyerekosztályának a vezetője. A fertőzések okozta hányás és hasmenés dehidratációhoz vezet, de ugyanilyen veszélyes a májgyulladás, amely szintén felütötte a fejét.

A helyiek szerint óriási nemzetközi erőfeszítésre lenne szükség ahhoz, hogy helyreállítsák a vízvezeték- és a szennyvízrendszert.

Hán Júniszban például  170-200 kilométernyi vízvezeték, valamint kutak és víztároló tartályok semmisültek meg.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy naponta körülbelül 200 kamionnyi segélyszállítmányt enged be az övezetbe a Kerem Shalom határátkelőn keresztül. Szerintük a problémát az okozza, hogy a segélyszervezetek nem osztják szét azokat.

Utóbbiak azt állítják, hogy a folyamatos harcok miatt – különösen a déli határnál fekvő Rafah környékén – nagyon veszélyes lett a munkájuk, és a beengedett segélyek mennyisége csak egy csepp az óceánban. Szerintük kiterjedt éhínség sújtja az övezetet.

Az izraeli kormány úgy véli, hogy ez túlzás, és a palesztin Hamászt okolja a kialakult helyzetért. A segélyszervezetek ugyanakkor szándékos éheztetéssel vádolták meg korábban az izraeli vezetést.    

Az izraeli székhelyű portál, a +972 helyszíni riportjában szintén azt állítja, hogy több tucatnyi gyerek került kórházba alultápláltság miatt, Észak-Gázában pedig terjed az éhínség.

Az ENSZ pedig arra figyelmeztetett, hogy  több mint egymillió gázai kerülhet „a legsúlyosabb éhínség” állapotába július közepére.    

A palesztin Hamász tavaly október 7-i terrortámadása mintegy 1200 áldozatot követelt Izraelben, mintegy 250 ember túszul ejtettek. A válaszul indult izraeli hadműveletek halálos áldozatainak száma már 37 ezer fölé nőtt gázai hivatalos adatok szerint, az áldozatok többsége nő és gyerek. További ezrek vannak a romok alatt.