A nyugat-balkáni országok minél előbbi felvétele az Európai Uniónak is érdeke, ezért is elfogadhatatlan az integrációs folyamat lassúsága, amely az egész bővítési politika hitelességét aláássa - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten, számol be róla az MTI. A tárcavezető a Maida Gorcevic európai ügyekért felelős montenegrói miniszterrel közösen megtartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az Európai Unió napjainkban nincs jó formában, több biztonsági, gazdasági és társadalmi kihívással néz szembe.
Fotó: MTI
„Ez olyan helyzet, amikor világos, hogy valami nagy változásra van szükség ahhoz, hogy a dolgok a jó irányba forduljanak, valamifajta új lendületre, energiára, frissességre volna szükség. És azt gondolom, hogy ezt az EU alapvetően két forrásból szerezheti meg. Egy rövid és egy hosszabb távú forrás is létezik. A rövid távú az európai parlamenti választás, amely tálcán kínálja egy politikai fordulat lehetőségét."
A hanyatlás megállítása érdekében
„A másik forrás, amiből az Európai Unió táplálkozhatna a hanyatlás megállítása érdekében, az egy külső forrás, amely a Nyugat-Balkánról érkezhetne (...) A nyugat-balkáni államok ambiciózusak, feltörekvők, fejlődni akarnak, gyorsan akarnak fejlődni, és pont ez az a lendület, ami talán kirángathatná az Európai Uniót abból a gödörből, amelybe belelavírozza magát” - tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy az EU-nak ma nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva, ezen országok gyors belépése a kontinens érdeke, ezért is elfogadhatatlan az integrációs folyamat lassúsága, amely az egész bővítési politika hitelességét aláássa. Szijjártó Péter példaként hozta fel Montenegrót, amely 2008-ban adta be a csatlakozási kérelmét, azaz tizenhat éve vár a tagságra, de hasonló a helyzet a térség többi országával is, körükben most az átlagos várakozási idő közel tizenöt év.
„És az Európai Unió lemaradásban van abban a tekintetben is, hogy a NATO már felvett három nyugat-balkáni országot (...) Hogyha a nyugat-balkáni országok tudják teljesíteni azt a bizalombeli elvárást, ami szükséges ahhoz, hogy NATO-tagok lehessenek, akkor nem kérdőjelezhetjük meg a felkészültségüket, a lojalitásukat az európai uniós tagság kapcsán sem” - fogalmazott.
Kiemelte, hogy számos EU-tagállam a nyilvánosság előtt támogatja ugyan a bővítést, azonban zárt ajtók mögött egész más álláspontot képvisel. „Mi azon leszünk az európai uniós elnökségünk során, hogy ezt a képmutató politikát visszatereljük az őszinteség talajára” - jelentette ki. „Mi támogatjuk Montenegró csatlakozását, mi felkészültnek tartjuk Montenegrót a tagságra (...) Jár az országnak a tisztelet mindazon előre haladásért, amit az európai és euroatlanti integrációs törekvéseik során elértek” - közölte.
Fontos célként tűzte ki, hogy a magyar EU-elnökség idején minél több csatlakozási fejezetet le tudjon zárni az ország, reálisan akár szerinte tíz ilyenre is esély lehet.
Magyar érdek is
Emlékeztetett, hogy két magyar integrációs szakértő is dolgozik a montenegrói kormány mellett, akiknek a mandátumát négy évvel meghosszabbította. Érintette azt is, hogy a legnagyobb magyar vállalatok, például az OTP és a 4iG lényeges szerepet játszanak a montenegrói gazdaságban, ami összeköti a feleket és segíti is a felkészülést az EU-tagságra.
„Innentől magyar gazdasági érdek is az, hogy Montenegró minél előbb az Európai Unió tagja legyen” - összegzett.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
