A leprát két különböző, de hasonló baktérium okozza – a Mycobacterium leprae és a Mycobacterium lepromatosis –, ez utóbbit 2008-ban azonosították. Sokan nem tudják, de a lepra, más néven Hansen-kór, megelőzhető. Ám továbbra is nagy probléma a társadalom legsebezhetőbb rétegeiben – főleg a migránsok és az elszegényedett lakosság körében – zajló terjedés.
A lepra egy ősrégi elhanyagolt trópusi betegség, amely még mindig több, mint 120 országban van jelen.
Bár a betegség rendszeresen előfordul az Egyesült Államok délkeleti részén, ma egyre nagyobb kihívást jelent, sőt, Észak-Amerika egyes részein is el kezdett fertőzni. Legutóbb Floridában ugrott meg a lepra előfordulása, ami az Egyesült Államokban újonnan diagnosztizált esetek nagy részét okozza – mutat rá Robert A. Schwartz bőrgyógyász professzor.
Fotó: Depositphotos
A Florida középső részén megnövekedett új esetszámok arra világítanak rá, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak sürgősen lépniük kell. A fertőzés nyomonkövetése kritikus fontosságú a források beazonosítása és a terjedés csökkenése miatt.
A hagyományos kockázati tényezők közé tartozik a zoonózisnak való kitettség. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint Brazíliában, Indiában és Indonéziában több, mint 10 000 új esetet regisztráltak 2019 óta, és több mint egy tucat országból 1000 -10 000 új esetet jelentettek ugyanebben az időszakban.
Magyarországon az utolsó esetet harminc évvel ezelőtt regisztrálták, a kórt a Közel-Keletről hurcolta be egy fertőzött személy.
Miért bélyegezték meg a leprát?
Egyes bizonyítékok szerint a lepra legalább a Krisztus előtti második évezred óta sújtja a civilizációt. A 20. század közepéig korlátozott hatékonyságú kezelések álltak rendelkezésre, így a baktériumok gond nélkül beszivároghattak a szervezetbe, és jelentős fizikai deformitásokat, például eltorzult végtagokat eredményeztek.
A lepra legsúlyosabb esetei pedig olyan arcvonásokat okozhatnak, hogy oroszlánhoz kezd hasonlítani az ember.
Sok testet csonkító és külsőségekben árulkodó bőrbetegséget, mint például a bőrrákot és a mélyen gyökerező gombás fertőzéseket a közvélemény összetéveszti a leprával. A fertőzéstől való rettegés megbélyegzéshez és társadalmi kirekesztéshez vezetett. Mindez annyira komoly gondot okozott régen, hogy a jeruzsálemi királyság létrehozott egy speciális kórházat a leprában szenvedők ellátására.
Mennyire fertőző a lepra?
A kutatások szerint leginkább légúti cseppfertőzéssel terjed, és a szokásos mindennapi érintkezéssel, például öleléssel, kézfogással vagy a leprás személy közelében tartózkodva kevésbé. Jó hír, hogy a leprás emberek általában nem fertőznek a betegség kezelésének megkezdése után.
A leprát okozó baktériumok egyetlen ismert zoonózis fészke a tatu, amely veszélyt jelent az emberre. Ezek a kisemlősök Közép- és Dél-Amerikában, valamint Texas, Louisiana, Missouri és más államok egyes részein gyakoriak, ahol néha házi kedvencként tartják, vagy a húsáért tenyésztik őket.
A tatuhús fogyasztása nem kizárólagos oka a lepra kialakulásának, de a tatuk nevelése, valamint húsának elkészítése egyértelműen kockázati tényező.
Mégis, számos Egyesült Államokban jelentett eset bizonyítja, hogy Észak-Amerikán kívül nincs zoonózis vagy emberről emberre való terjedés, ami arra utal, hogy a fertőzés ott történik, ahol a fertőzött személy él. Sok esetben azonban a forrás rejtély marad.
Egyes emberek genetikája fogékonyabb a leprafertőzésre, illetve immunrendszerük kevésbé képes ellenállni a betegségnek. S mivel a megbélyegzés és a diszkrimináció megakadályozta az embereket abban, hogy orvoshoz forduljanak, így a „rejtett” esetek hozzájárultak a fertőzéshez és kisebb-nagyobb gócok kialakulásához.
Hogyan lehet felismerni?
A lepra elsősorban a bőrt és a perifériás idegrendszert érinti, fizikai deformációt okozva, kikapcsolva az érintett bőrterületen a fájdalomérzékelést.
A betegség indulhat úgy, hogy a bőrön kialakuló fehéres, majd kipirosodó bőrfoltokon a páciensek elvesztik az érzékelést. Ahogy a baktériumok a bőrben terjednek, a bőr megvastagodik, és csomók alakulhatnak ki. Ritkán, de előfordul, hogy egyesek arca simává válik, ezzel vonzó arckontúrt eredményezve, amelyet lepra bonitaként vagy „szép lepraként” emlegetnek. Utána azonban a betegség szemöldökvesztéshez, a nyak idegeinek megnagyobbodásához, az orr deformációjához és idegkárosodáshoz is vezethet.
A tünetek kialakulása olykor akár 20 évig is eltarthat, mivel a fertőző baktériumok lappangási ideje hosszú, és igen lassan szaporodik az emberi szervezetben. Tehát sokan már jóval akkor fertőzöttek, hogy tudnának róla.
Szerencsére a lepra szűrése világszerte nő az olyan szervezeteknek köszönhetően, mint a Szent Lázár Rend, amelyet eredetileg a XI. században alapítottak a lepra leküzdésére, és az Armauer Hansen Research Institute, amely immunológiai, epidemiológiai és transzlációs kutatásokat végez Etiópiában. Az indiai Bombay Leprosy Project szervezet is ezt teszi.
Mennyire kezelhető?
A lepra nemcsak megelőzhető, hanem kezelhető is. A korai diagnózisra fókuszáló proaktív intézkedések is kritikus fontosságúak a probléma világszintű felszámolása szempontjából. Nevezetesen, hogy az Egészségügyi Világszervezet és más szervezetek minél több gyógyszeres terápiát biztosítsanak költségmentesen a betegek számára.
A lepra elleni oltóanyag-technológia klinikai kísérleti stádiumban van, és a következő években válhat elérhetővé.
A tatukkal végzett vizsgálatok során ez a fehérjealapú vakcina késlelteti vagy csökkenti a lepra miatti idegkárosodást, és távol tartja a baktériumokat. A kutatók úgy vélik, hogy az oltóanyagot alacsony költséggel, rendkívül hatékonyan lehet előállítani, és hosszú távon bevethető a lepra felszámolására.
Addig is, a megfigyelések szerint a tuberkulózis elleni vakcina (BCG-oltás) egyes esetekben a leprával szemben is védelmet jelent.
A szakértő szerint ha az egészségügyi szakemberek, az orvosbiológiai kutatók és a törvényhozók nem fokozzák jelentősen a lepra világszintű felszámolására irányuló erőfeszítéseiket, a betegség tovább fog terjedni, és sokkal komolyabb problémává válhat azokon a területeken, amelyek eddig leprától mentesek voltak. Jó tudni, hogy az Egészségügyi Világszervezet egyébként 2021-ben indította el projektjét a zéró lepra elérésére.
