Trump – nő a politikai erőszak árnya

„Ez a kép Donald Trumpról az a fajta szarság, amit akkor posztolsz, amikor vérfürdőre szólítasz fel” – mondta Biden kampányának szóvivője, utalva Trumpnak a hónap közepén tett nyilatkozatára. A volt elnök ugyanis „vérfürdőre” figyelmeztetett az amerikai autóipar számára, ha nem ő nyeri meg a választást.

A múlt pénteken közzétett videón aztán két kisteherautó látható, amint egy autópályán haladnak, több Trumpot támogató feliratot és zászlót cipelve. Az egyik jármű hátsó ajtajára egy olyan kép van felcímkézve, amely a hátrakötött kézzel fekvő Bident ábrázolja.

Néhány héttel ezelőtt egy kansasi republikánus adománygyűjtő rendezvényen a republikánusok felállítottak egy bábut Bidenről, amelyet összevissza püföltek, majd a videót megosztották a közösségi médiában.

Attendees at a Kansas Republican Party event on Friday paid to punched and kicked an effigy of President Biden on Friday.

This is not normal.
pic.twitter.com/IwnHMuzuZi

— Republicans against Trump (@RpsAgainstTrump) March 11, 2024

Rendszeres felhívások politikai erőszakra

Trump és a republikánusok rendszeresen szólítanak fel politikai erőszakra, „és itt az ideje, hogy az emberek komolyan vegyék őt” – mondta Biden szóvivője is, emlékeztetve arra, hogy 2021 januárjában Trump több száz támogatója megrohamozta az amerikai Capitoliumot Washingtonban.

2022 decemberében Gavin Wax, a Proud Boys tagja adománygyűjtést rendezett. A gálán a georgiai képviselőnő, Marjorie Taylor Greene beszéde hangzott el, amelyben azzal dicsekedett, hogy a január 6-i puccs sikeres lett volna, ha ő és Steve Bannon szervezi meg, mert akkor bizony „fegyverünk lett volna”.

Trump sorozatos felhívásai a rendőrségi részlegeket uraló jobboldali elemekhez a 2021. január 6-i Trump-féle puccskísérletben meghozták gyümölcsüket. A Seton Hall Egyetem Politikai és Kutatási Központjának 2023-as, „A január 6-i lázadók” című tanulmánya szerint a támadást követő első évben büntetőeljárás alá vont 716 személy 18,5 százaléka, azaz mintegy 132 vádlott „rendvédelmi vagy katonai háttérrel” rendelkezett.

Kőkemény választási kampány jön

A republikánus Trump és a demokrata Biden mostanra szerezte meg pártjaik előválasztásán a szükséges delegált szavazatokat ahhoz, hogy a november 5-i elnökválasztáson újra versenybe szálljanak. Ezzel megismétlődik a 2020-as párharc, amelyből Biden került ki győztesen. Az már most egyértelműnek tűnik, hogy a választási kampány az USA történetének egyik legkeményebb kampánya lesz.

2020-ra Trumpnak sikerült „elijesztenie” a mérsékelt és bizonytalan szavazók jelentős részét, akik 2016-ban még rá adták szavazatukat. Mindezt azért tette, hogy megőrizze és megerősítse a „törzsszavazók” feletti kontrollt. Ez meghozta gyümölcsét – a Republikánus Párt jelölése már a zsebében van. De ugyanezek a szavazók nem lesznek elegendőek az országos választások megnyeréséhez, ezért Trumpnak hamarosan olyan alelnökjelöltre lesz szüksége, aki nem a politikai spektrum szélsőségeseihez, hanem kizárólag a középhez szól.

Nemzetközi turbulenciák

Trump esetleges újraválasztása az Egyesült Államok elnökévé újabb hatalmas sokkot okozna a nemzetközi politikában. Márpedig a világ már tele van katonai válságokkal, mint például Ukrajna és Gáza. Trump azonban mindezekre a krízisekre destabilizáló árnyékot vet.

A kiszámíthatatlanság rosszat tesz egy olyan nemzetközi rendszernek, amelyben a többi állam arra támaszkodik, hogy saját külpolitikájának kialakításakor tudja, mi fog történni. Nem meglepő tehát, hogy a külföldi vezetők egyelőre ledermedtek (természetesen a magyar miniszterelnök kivételével), és képtelenek lépni anélkül, hogy tudnák, mi lehet az új felállás.

A NATO jövője

Ennek a bizonytalanságnak a nagy része a NATO körül forog. Tagjainak, akik április 4-én találkoznak, hogy megünnepeljék a 75. évfordulót, most nemcsak Trump kilépéssel kapcsolatos fenyegetésére kell reagálniuk. Hanem arra is – ha az USA bent marad, és Trumpot újraválasztják –, hogy mit jelent együtt dolgozni valakivel, aki nem tartja tiszteletben a globális normákat és a nemzetközi akaratot.

A NATO körüli kérdések több nemzetközi válságban is szerepet játszanak. Trump például eddig úgy akadályozta meg egy 61 millió dolláros katonai segélycsomag Ukrajnának történő folyósítását, hogy a republikánusokra támaszkodva a törvényjavaslatok ellen szavaz.

Ukrajna és Kína kérdésköre

Ez azt jelenti, hogy a világnak olyan NATO-ra van szüksége, amely képes Trumpra való támaszkodás nélkül működni, ha a nemzetközi támogatás Ukrajnának továbbra is megmarad. Akár csak egy átmeneti visszahúzódás lehetővé teszi, hogy az ilyen tragédiák folytatódjanak. Ha a világ a következő hat hónapban tétlenül ül, nemcsak időt és teret veszít, hanem Trumpot is erősebb helyzetbe hozza, ha megválasztják.

Az EU vezetői nemrégiben fokozott fegyverellátást követeltek Ukrajnának. Az ilyen jellegű felelősségvállalás nem csupán segítené az Ukrajnával kapcsolatos külpolitikai célok elérését, hanem egyúttal megszüntetné az USA-tól való nehézkes függőséget is.

A NATO-n belüli hatalmi változásoknak figyelembe kell venniük a Kínával való kapcsolatokat, ahol az USA a múltban jelentős kontrollt jelentett. Trump jelezte: kevésbé valószínű, hogy Tajvan segítségére siet, és ez bizony felbátoríthatja Kínát a régióban. A NATO-nak azonban erősítenie kell katonai kapcsolatait Ázsiában, hogy képes legyen feltartóztatni Kínát.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)