A globális nagypolitika és a főáramlatú média évtizedek óta jórészt félvállról veszi az ökológiai rendszer és a klíma részéről érkező, egyre ijesztőbb vészjelzéseket.
Trump dúlása
Az Egyesült Államokban a demokrata párt közelebb áll az IT vállalatokhoz, míg a republikánusok a fosszilis energiahordozók bányavállalataihoz, így ez utóbbiak szabályozásának leépítésére Donald Trump az elnöksége során nagy hangsúlyt fektetett – amelyet aztán a gazdaság stimulációjaként adott el a köznépnek. Trump a Fehér Ház uraként a környezetvédelem legfőbb intézményét (EPA) egyszerűen és szemérmetlenül átadta az energia-lobbbiknak. Azt a Scott Pruitt-ot nevezte ki például az EPA élére, aki korábban Oklahoma szövetségi állam legfőbb ügyészeként 13 alkalommal indított eljárást az EPA ellen (!) és szakmai pályája megtestesítette a nagyipar és a nagypolitika összefonódását.
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Trump fenti lépései szégyenteliek voltak az egykori republikánus pártra nézve is, hiszen egy republikánus elnök, Richard Nixon hozta létre az EPA-t 1970-ben és egyben erősen támogatott minden olyan törvénytervezet, amely gyakorlatilag megteremtette az ország környezetvédelmi jogrendszerét.
De a globális környezetvédelmi mozgalmak aztán általában baloldali-liberális politikai vonulatokhoz kerültek közelebb, amit legvilágosabban az 1980-ban alapított német Zöld Párton láthatjuk. Trump esetében a balliberális Obama eredményeit minden szinten igyekezett földbe taposni, ezért (is) lépett ki a Párizsi Klímaegyezményből és tiporta szét az elődje által megalkotott környezetvédelmi szabályozórendszert.
Robban a bomba
Nos, még meg sem választották, a kiszivárgott hírek szerint Trump ott óhajtja folytatni a rombolást, ahol 2020-ben abbahagyta. A Washington Post ugyanis bombát robbantott friss oknyomozó beszámolójával.
Amikor Trump a múlt hónapban az ország néhány vezető olajipari óriás vezetőjével leült tárgyalni Mar-a-Lago klubjában, az egyik vezető arról panaszkodott, hogy továbbra is nehézkes környezetvédelmi szabályozásokkal kell szembenézniük, annak ellenére, hogy az elmúlt évben 400 millió dollárt költöttek a Biden-kormánynál lobbizására.
Trump gátlástalan válasza megdöbbentette még a sokat látott cégvezetőket is: Önök mindannyian elég gazdagok ahhoz - mondta -, hogy 1 milliárd dollárt gyűjtsenek össze, és visszahozzanak engem a Fehér Házba. A vacsorán megesküdött, hogy azonnal visszavonja Biden elnök több tucat környezetvédelmi szabályát, és megakadályozza újak bevezetését - közölték a találkozóról beavatott emberek, akik névtelenségük megőrzése mellett beszéltek, hogy leírják a magánbeszélgetést.
Az 1 milliárd dollár adományozása "nagyszerű üzlet" lenne mindkét fél számára, hangsúlyozta Trump, mert az adózást és a szabályozást neki köszönhetően elkerülnék. Trump figyelemre méltóan nyers és tranzakciós hangvételű beszólása elárulja, hogy a volt elnök hogyan veszi célba az olajipart újraválasztási pályázatának finanszírozására.
Egyben az iparághoz fordul, hogy segítsen kialakítani a második ciklusra vonatkozó környezetvédelmi menetrendjét, beleértve Biden néhány, a tiszta energiával és az elektromos járművekkel kapcsolatos, általa aláírt vívmányának visszavágását.
Tűz és víz
A két jelölt közötti ellentét az éghajlat-politika terén nem is lehetne élesebb. Biden a globális felmelegedést "egzisztenciális fenyegetésnek" nevezte, és az elmúlt három év során kormánya több mint 100 új környezetvédelmi rendeletet véglegesített, amelyek célja a légszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a mérgező vegyi anyagok korlátozása, valamint a közterületek és vizek megőrzése. Ehhez képest Trump az éghajlatváltozást "csalásnak" nevezte, és kormányzásának négy év alatt 125 környezetvédelmi szabályt és szakpolitikát gyengített, vagy törölt el.
Az elmúlt hónapokban a Biden-kormányzat azon igyekezett, hogy Trump környezetvédelmi intézkedéseit hatályon kívül helyezze, és még a novemberi választások előtt újakat adjon ki. A Washington Post elemzése szerint a Biden tisztviselői eddig 27, a fosszilis tüzelőanyag-ipart érintő Trump-intézkedést semmisítettek meg, és legalább 24 új, az ágazatot érintő intézkedést hoztak. A belügyminisztérium például nemrég megakadályozta a jövőbeni olajfúrásokat az alaszkai sarkvidék 13 millió hektárnyi területén.
Az olajipar Biden politikájára vonatkozó panaszai ellenére az Egyesült Államok jelenleg több olajat termel, mint bármelyik ország valaha is, és tavaly átlagosan közel 13 millió hordót pumpált naponta. Az ExxonMobil és a Chevron, a legnagyobb amerikai energiaipari vállalatok tavaly az elmúlt évtized legnagyobb éves nyereségéről számoltak be.
Amit csak kértek
Az olajipari óriások azonban még nagyobb nyereséget zsebelnének be - az új tengeri fúrások, a gyorsabb engedélyek és más lazább szabályozások révén - egy második Trump-kormányzat alatt, mondta a volt elnök a vezetőknek a vacsora során. Trump a vacsorán megfogadta, hogy azonnal véget vet a Biden-kormányzat által az új cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára vonatkozó engedélyek befagyasztásának – márpedig ez a vezetők egyik legfontosabb prioritása. "Az első napon megkapjátok" - mondta Trump az egyik résztvevő visszaemlékezése szerint.
Trump közölte a vezetőkkel, hogy több olajfúrási engedélyt fog árverésre bocsátani a Mexikói-öbölben, ami több vezető által felvetett prioritás. Szólt a szélenergia ellen, ahogy arról a The Post korábban beszámolt. Azt is mondta, hogy visszafordítaná az alaszkai sarkvidéki fúrásokra vonatkozó korlátozásokat.
"Öt éve várnak az engedélyre; az első napon meg fogják kapni" - mondta Trump a jelenlévő visszaemlékezése szerint a vezetőknek. A vacsorán Trump azt is megígérte, hogy eltörli Biden "mandátumát" az elektromos járművekre vonatkozóan - a jelenlévők szerint félreérthetően nagyra törő szabályokat, amelyeket a Környezetvédelmi Ügynökség nemrég véglegesített.
A szabályok előírják az autógyártók számára, hogy csökkentsék a gépkocsik kipufogóiból származó kibocsátást, de nem írnak elő konkrét technológiát, például az elektromos meghajtású járműveket. Trump a szabályokat "nevetségesnek" nevezte az adományozókkal folytatott megbeszélésen.
A fosszilis tüzelőanyag-ipar agresszívan lobbizott az EPA kipufogógáz-kibocsátási szabályai ellen, amelyek csökkenthetik a kőolajtermékek iránti keresletet. Az Amerikai Üzemanyag- és Petrolkémiai Gyártók, egy ipari kereskedelmi csoport, hét számjegyű kampányt indított az ellen, amit de facto "benzines autók betiltásának" nevez. A kampány keretében a kampányban a harcban álló szövetségi államokban hirdetéseket is közzétesznek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a szabály korlátozza a fogyasztók választási lehetőségeit.
Kétélű kard
Bár az EPA-szabály hatályon kívül helyezése a fosszilis tüzelőanyag-iparnak kedvezne, feldühítené viszont az autóipart, amely dollármilliárdokat fektetett a benzinüzemű autókról való átállásba. Sok autógyártóra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy több elektromos járművet adjanak el Európában, amely szigorította saját kipufogógáz-kibocsátási szabályait, és szeretnék elkerülni, hogy a szabályozások foltozódjanak szerte a világon.
Alex Witt, a Climate Power olaj- és gázipari vezető tanácsadója szerint Trump ígérete az, hogy bármit megtesz, amit az olajipar akar, ha támogatják őt. Witt szerint Trump esetében "mindennek ára van". "Trump első ciklusa alatt nagyszerűen megtérült a befektetésük, és Trump kristálytisztán világossá teszi, hogy ha újraválasztják, még nagyobb kifizetésre számíthatnak" – mondta a Washington Postnak.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Igaz, volt honnét erősödni. 
