Új tervvel álltak elő Ursula von der Leyenék, főleg Kínától szabadulnának

Az Európai Unió rendkívül nagy mértékben függ a Kínából érkező kritikus nyersanyagoktól: a ritkaföldfémek esetében az import 70 százaléka, a magnézium esetében mintegy 97 százaléka származik a távol-keleti országból. A kínai dominancia a finomítás területén is meghatározó, egyes becslések szerint a világ feldolgozási kapacitásának közel 70 százalékát ellenőrzi. Ez a függőség nemcsak gazdasági, hanem stratégiai kockázat is, mivel Kína az utóbbi hónapokban szigorította a ritkaföldfémek és más kritikus anyagok exportját, politikai nyomásgyakorlás eszközeként – számol be róla a Portfolio.hu.

Ursula von der Leyen ennek a függőségnek a felszámolására jelentette be a „REsourceEU” tervet, amely az energiapiaci függetlenedést célzó 2022-es „REPowerEU” mintájára épül.

A Politico arról ír, hogy a bizottsági elnök szerint a cél, hogy rövid, közép és hosszú távon alternatív forrásokat biztosítsanak az európai ipar számára, valamint kiépítsék a kontinens saját nyersanyag-kitermelési és -feldolgozási kapacitásait. A terv elsődleges logikája nem környezetvédelmi, hanem gazdasági:

a már forgalomban lévő termékekből kinyert anyagok újrahasznosításával csökkentenék az importkitettséget, miközben új partnerségeket építenének Kanadával, Ausztráliával, Ukrajnával, Chilével és Grönlanddal.

Az Európai Központi Bank egy friss elemzése rámutatott, hogy a kritikus nyersanyagok 20 kategóriájából 19 esetében Kína dominál, a finomításban pedig átlagosan 70 százalék feletti a piaci részesedése. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) szintén arra figyelmeztetett, hogy az exportkorlátozások új szintre emelik a kínai befolyás kockázatát, miközben az EU-n belüli ellátási láncok sebezhetősége tovább nő.

Von der Leyen a berlini Global Dialogue konferencián tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy „világosan látszik, miként gyorsul és éleződik az egymásrautaltság geopolitikai fegyverként való felhasználása”. Hozzátette:

Brüsszel »minden eszközt« bevet, ha szükséges, ami arra utal, hogy az Európai Bizottság a kereskedelmi kényszerítés elleni eszközt (Anti-Coercion Instrument) is készen áll alkalmazni, ha Kína további exportkorlátozásokat vezetne be.

A tervről a következő héten tárgyalnak Pekinggel. A REsourceEU politikai és gazdasági tétje jelentős: több tagállam, köztük Németország és Svédország támogatja a stratégiai nyersanyag-függetlenedést, míg mások – például Finnország és Lengyelország – attól tartanak, hogy az uniós ipari szabályozás újabb költségeket ró a vállalatokra.

Eközben az EU már 13 tagállamban 47 stratégiai projektet választott ki a bányászati és feldolgozási kapacitások fejlesztésére, összesen mintegy 5,5 milliárd eurós értékben. Bár Magyarország az akkumulátorgyártásban központi szerepre törekszik, az ellátási láncok biztosítását célzó beruházások közül egyetlen egyet sem választottak ki.

„A cél az, hogy Európa ne ismételje meg az orosz energiától való függőség hibáját, és időben diverzifikálja nyersanyagforrásait” – tette hozzá von der Leyen.