Nem látszik a vége a háborúnak Ukrajnában, minden nappal növekszik az emberéleteken kívül az infrastruktúrában okozott kár is. A kijevi kormány hónapok óta intenzíven tárgyal kormányokkal, nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és egyes nagyvállalatokkal arról, hogy ki milyen forrásokat ad, illetve konkrétan mivel tudja segíteni az újjáépítést. Lapunk rendszeresen beszámol ezekről a történésekről, legutóbb például arról, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) szerint az egykori amerikai Marshall-terv keretében adott 14 milliárd dollár ötszörösére rúg a szükséges pénz.
Fotó: Fotó: MTI/EPA
A Bloomberg március első hetében közölt írása szerint osztrák, német és török vállalatok máris jó pozíciókat fogtak. Egyrészt már belevágtak hidak, utak újjáépítésébe, másrészt energiaellátó rendszerek és még mobilkórházak telepítésébe is. A németek az ukrán hadiipari kapacitások visszaépítésében jeleskednek. Itt érdemes megemlíteni a Rheinmetall AG óriáscéget, mint amely harckocsialkatrészek gyártását végző üzemet alakít ki az országban, de pár hete azt is bejelentette, hogy lesz egy komplett lőszergyára is. A Fixit nevű cég Nyugat-Ukrajnában építőanyagok előállítását végző üzemet hoz létre, a Bayer AG vetőanyagüzemet, egy dán cég a Mikolajivban lévő, egyébként jelentős sérüléseket szenvedett hajógyárt kelti életre.
Koreai vállalatok is igen aktívak. Azok is főleg infrastrukturális projekteket szeretnének indítani, ezen kívül az atomerőművi berendezések és technológiák terén is együttműködnének. Az ukrán állami Enerhoatom vállalat Hmelnyickijben, az ottani atomerőműben dolgozik együtt koreai szakértőkkel az első AP1000-es reaktor felépítésében. Az ukránok azt tervezik, hogy belevágnak egy Holtec technológiával működő moduláris reaktor kivitelezésébe is. Hmelnyickij számára már megvettek egy reaktorblokkot a Westinghouse cégtől. A Hyundai a tervek szerint a Dnyeper folyón lévő egyik fontos gát megépítésében vesz részt Enerhodar körzetében.
De nem csupán ilyen nagyobb akciókra kell gondolni. Lviv közelében például egy lengyel építőipari céggel közösen ipari parkot létesítenek. Március közepén az Unibep Spółka Akcyjna nevű lengyel vállalat az egyik ukrán-lengyel határátkelő teljes felújítását vállalta. A lengyel építőipari cégeknek már korábban is voltak élő kapcsolatai az ukránokkal, ez a mostani fejlemény azért lehet fontos, mert közben az agrárterületen súlyos konfliktusok vannak, a lengyel gazdák folyamatosan blokkolják az ukrán mezőgazdasági exportot, mert féltik a saját piacaikat.
A kijevi kormány eközben a költségvetést is úgy alakította, hogy emelkedjen az újjáépítésre szánt pénz aránya. Március elején konkrét döntést hozott arról, hogy 13 megyében 9,3 milliárd hrivnya (1 hrivnya=9,5 forint) értékben végezhetők ilyen munkálatok állami forrásból. Természetesen a keleti, egyes középső és déli megyékről van szó, ahol a legnagyobb pusztítást végezték az oroszok.
„Magánházak, lakások, iskolák, kórházak és a kritikus infrastruktúra legfontosabb elemeinek a visszaépítése végezhető el ebből a pénzből” – mondta Denisz Smihal kormányfő.
Ukrán állami források szerint a kormány 2023-ban mintegy egymilliárd dollár értékben támogatta a lakásállomány visszaépítését. Tudnivaló, hogy eddig a lakásállomány 10 százaléka már megsemmisült vagy használhatatlanná vált. Ugyancsak tavaly mintegy 2000 kilométernyi autópályát, főutakat és mellékutakat állítottak helyre. Sikerült közel 500 oktatási intézményt működőképessé tenni, az oktatást szolgáló teljes épületállományban az óvóhelyek arányát 68-ról 80 százalékra növelték.
A washingtoni külügyminisztérium és az amerikai Német Marshall Alap március elején jelentette be, hogy megalakították az Ukrán Városok Partnersége nevű szervezetet. Ennek a magán- és közszférát egyesítő formációnak az lesz a fő feladata, hogy segítse a fenntarthatóan működő és nagy ellenállóképességű városok újjáépítését. Műszaki, pénzügyi és gazdasági szakértőket, várostervezőket és városüzemeltetőket, egyetemeket, magánvállalatokat, alapítványokat és egyéb nem kormányzati szervezeteket akarnak bevonni a munkába.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
