Megvalósult egy majdnem 150 éves román álom

A szertartáson több száz hivatalos személy is jelen volt, köztük Nicușor Dan államelnök, Ilie Bolojan miniszterelnök, Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke, valamint a volt elnökök, Traian Băsescu és Emil Constantinescu. A Nemzeti Katedrális freskóinak felszentelési szertartását I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka és Daniel, a Román Ortodox Egyház pátriárkája vezette, 65 püspök, 70 pap és 12 diakónus részvételével – számolt be róla a Szabad Európa román kiadása.

A katedrális építése 15 évig tartott, és legalább 270 millió euróba került, amelyből mindössze 10 százalékot biztosított a Román Ortodox Egyház.

Egy majdnem 150 éves ötlet megvalósulása

A nemzeti katedrális felépítésének gondolata még I. Károly király idejére nyúlik vissza. 1884-ben a király törvényt hozott a katedrális megépítéséről, de az épület végül nem készült el. Később Románia első pátriárkája, Miron Cristea élesztette újjá az elképzelést: egy olyan nemzeti templom megépítését szorgalmazta, amely az első világháború után egyesített román tartományokat jelképezné. Az 1929-es világgazdasági válság, a második világháború és a kommunista hatalomátvétel miatt a terv hosszú időre megvalósíthatatlan maradt.

Az 1989-es forradalom és a kommunista rezsim bukása után Teoctist pátriárka az 1990-es évek közepén újra napirendre tűzte a nemzeti katedrális építését. A templomot ötezer hívő befogadására tervezték, „a nemzet üdvösségére”, és egyben emléket kívántak állítani azoknak a templomoknak, amelyeket Nicolae Ceaușescu diktátor rombolt le, hogy helyet adjon a Nép Házának – a mai Parlament Palotájának.

1999 elején Teoctist pátriárka felszentelte azt a kőkeresztet, amelyet a katedrális eredetileg kijelölt helyszínén, az Unirii téren állítottak fel, Emil Constantinescu akkori elnök és Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében.

Az Arsenal-domb

2005-ben Bukarest polgármesteri hivatala új helyszínt javasolt a katedrális számára: az Arsenal-dombot – ezt Teoctist pátriárka elfogadta. Ugyanebben az évben a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a „Nemzet Megváltásának Katedrálisa” megépítéséről, majd a hatalmas telket hivatalosan is a Román Ortodox Patriarchátus tulajdonába adták.

Két évvel később, 2007-ben a parlament elfogadta a törvényt, amely kimondja, hogy a finanszírozás a Patriarchátus, a kormány és a helyi hatóságok hozzájárulásából történik.

Még ugyanabban az évben, néhány hónappal Teoctist pátriárka halála után, az új pátriárka, Daniel felszentelte a jövőbeli Nemzeti Katedrális helyszínét, Szent András apostol ünnepe előestéjén. A templom fő védőszentje Krisztus mennybemenetelének napja lett – amely egyben a Hősök Napja is –, másodlagos védőszentje pedig Szent András, Románia oltalmazója.

2010-ben kiadták az építési engedélyt, és ténylegesen megkezdődtek a munkálatok. 2018. november 25-én, a Nagy Egyesülés centenáriumán, felszentelték a katedrális oltárát, amely előtt egy hét alatt mintegy 150 ezer ember rótta le tiszteletét.

Kiemelkedő esemény volt 2019. május 31-e is, amikor Ferenc pápa látogatást tett a Nemzeti Katedrálisban, a romániai útjának első napján.

A román köztársasági elnök, Nicușor Dan családja is részt vett a katedrális felszentelésének ceremóniáján:

Am participat alături de familie la sfințirea picturii Catedralei Naționale. O construcție născută din visul și credința multor români, care ne amintește cât de importante sunt răbdarea, încrederea și speranța atunci când clădim împreună. pic.twitter.com/ziysP8Tv7j

— Nicușor Dan (@NicusorDanRO) October 26, 2025

A világ legnagyobb ortodox temploma

A Nemzeti Katedrális a világ legnagyobb ortodox temploma, 127 méteres magasságával. A templom előtt egy hatalmas, 11 600 négyzetméteres sétatér terül el, amely a hívek részvételét hivatott megkönnyíteni a szabadtéri szertartásokon; akár 23 200 ember is elfér itt.

A sétatér alatt található a „Szent András apostol városi barlangja” nevű föld alatti tér, amely nagyobb, mint maga a katedrális alapterülete. Közel 7 ezer ember befogadására alkalmas, és kulturális, oktatási, szociális tevékenységeknek, valamint egy múzeumnak ad majd helyet.

A templomba 27 bronzkapun keresztül lehet belépni, amelyeken Jézus Krisztus, Szűz Mária, az apostolok és román szentek alakjai láthatók. Szent András apostol Szűz Mária mellett kapott helyet, mivel ő Románia védőszentje és a katedrális második patrónusa. A kapuk mindegyike körülbelül 800 kilogrammot nyom, és automata nyitó-záró mechanizmussal működik.

Érdekszövetség

Pászkán Zsolt politikai szekértő a Maszol portálnak elmondta, hogy úgy látja, Románia esetében egy hagyományokra támaszkodó érdekszövetségről van szó a gyenge személyi összetételből fakadó súlyos hitelességi gondokkal küszködő politikai felépítmény és a rendkívül hatékony üzleti vállalkozássá fejlesztett Román Ortodox Egyház között. 

„Ez a fajta összefonódás végigkíséri Románia viszonylag rövid történelmét, az ortodox egyház mindig – az ateista kommunista diktatúra alatt is – a hatalom eszközeként, annak örökös haszonélvezőjeként működött” – fogalmazott a politikai elemző.

Kritikusok, ezeréves garancia

Az EU egyik legnagyobb (GDP-arányosan 2024-ben 9,3 százalékos – a szerk.) költségvetési hiányával küzdő Romániában nem mindenki volt elégedett a projekt költségeivel. A kritikusok nehezményezik, hogy a hatalmas templom közpénzekből épült, amelyeket iskolákra vagy kórházakra lehetett volna költeni – írja az AP.

Claudiu Tufis, a Bukaresti Egyetem politikatudományi docense szerint a projekt „közpénz pazarlása”, de hozzátette, hogy egyes románok számára „népszerű, és lendületet adhat a nemzeti büszkeségnek és identitásnak”.

„Az a tény, hogy évről évre politikusokat kényszerítettek arra, hogy fizessenek érte, egyes esetekben olyan közösségektől vettek el pénzt, amelyeknek valóban szükségük volt rá, azt jelzi, hogy ez az erőfitogtatás volt, nem pedig az alázat és az Isten iránti szeretet demonstrációja” – mondta. „Gazdaságilag hosszú távon rendben lehet, mivel turisztikai látványosság lesz.”

Az ortodox hívők számára a „modern Románia spirituális újjászületését” jelképezi; sokak számára azonban az egyház nagyságának és intézményes erejének emlékműveként áll.

Giuseppe Tateo olasz antropológus, aki a kortárs Romániáról szóló, 2020-ban angolul megjelent, „A kereszt jele alatt” című tanulmányában követi nyomon a katedrális felemelkedését, úgy véli, hogy mindkét nézőpont jogos és egy összetett valóságot tükröz.

„Egy katedrális nem csupán a hit szimbolikus ábrázolása” – mondta a Balkan InsightInak Giuseppe Tateo, a Roma Tre Egyetem munkatársa. „Ez egy jól meghatározott építészeti stílussal rendelkező épület is, amelynek a várost kell képviselnie. A legtöbb építész, akivel beszéltem, úgy véli, hogy a projektnek nincs esztétikai értéke... mert nem mutat kreativitást vagy innovációt. Az építők csupán a Patriarchátus irányelveit követték, amelyek kimondták, hogy a katedrálisnak a nemzeti hit és presztízs szimbólumaként kell szolgálnia.”

A Patriarchátus által meghatározott másik kulcsfontosságú feltétel az épület tartóssága volt. „Daniel pátriárka 1000 éves garanciát kért a szerkezetre, hogy a román ortodox kereszténység eszméjét évszázadokon átívelően közvetítse” – tette hozzá Giuseppe Tateo. „Az építők azonban azt mondták, hogy csak 500 évre tudják garantálni.”