A több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt - írja az MTI. A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket. Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján - ismerteti az MTI. A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blokk) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

Sárga lapot is mutathatnak?

Mivel a kormánykoalíciót alkotó három csoport külön listán fut, a szavazás egyben esély arra is, hogy Donald Tusk megerősítse a KO dominanciáját a kormányban - jegyzi meg a Reuters.

Júniusra tervezik az európai parlamenti választásokat, a vasárnapi eredményeket pedig nagy figyelemmel kísérik Brüsszelben. 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak. Miközben Tusk milliárdokat szabadított fel a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztott uniós forrásokból, és átfogó változásokat indított el a bíróságokon és az állami médiában, bírálat is érte, amiért nem váltotta be a választási ígéreteit, és jogállamisági kérdések is felmerülnek egyes reformjaival kapcsolatban, különösen a médiát illetően.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője számára a helyhatósági választások lehetőséget kínálnak arra, hogy figyelmeztető üzenetet küldjön annak a kormánynak, amelyet azzal vádol, hogy hazudott arról, hogy milyen lehetőségei vannak, és letagadta az előző kormányzat eredményeit.

„Lehetőségünk van arra, hogy sárga lapot mutassunk a ma Varsó élén álló hatalomnak" - mondta pénteken híveinek.