A Times of Israel szerint az izraeli kormányfő egy podcast műsorban úgy fogalmazott: 14 ezer harcost és valószínűleg 16 ezer civilt öltek meg eddig a jelenleg is zajló gázai háborúban.
Fotó: EPA/RONEN ZVULUN / POOL
Ez összesen 30 ezer halálos áldozatot jelent palesztin oldalon, azaz a Netanjahu által közölt szám és a gázai hatóságok által közölt, az ENSZ-szervezetek által is elfogadott adat – mintegy 35 ezer regisztrált áldozat jelen állás szerint – között nincs nagyságrendi különbség.
A valódi eltérés a megölt militánsok és civilek arányának megítélésében van: Netanjahu szerint ez az arány majdnem egy az egyhez, a gázai hatóságok ezzel szemben azt állítják, hogy az áldozatok túlnyomó többsége nő és gyerek.
Az óriási civil áldozatok ellenére Netanjahu úgy véli: az izraeli hadműveletek elítélése nem egyeztethető össze azzal a megállapítással, hogy Izraelnek joga van üldözni a Hamászt. Szerinte addig fognak hadműveleteket végezni a Gázai övezetben, amíg megakadályozzák a Hamászt az újbóli megerősödéstől.
Az izraeli kormányfő szerint előbb le kell győzni a palesztin terrorszervezetet, utána pedig egy másik, civil adminisztrációt kell találni Gázában, amely független a Hamásztól, és amelyet támogatnak az arab államok.
Izrael a hét elején is folytatta rafahi hadműveleteit, tankjai tovább nyomultak a város keleti részében. A támadás elől már mintegy félmillióan menekültek el. A hadműveletekben 82 palesztin halt meg az elmúlt 24 órában gázai közlések szerint.
Mindeközben a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet azt közölte, hogy az izraeli erők minimum nyolc alkalommal támadtak humanitárius konvojokat és létesítményeket figyelmeztetés nélkül a Gázai övezetben tavaly október 7-e óta annak ellenére, hogy a humanitárius szervezetek előre megadták számukra a koordinátáikat.
A csapásokban legkevesebb 31 ember halt vagy sebesült meg.
Az izraeli-palesztin konfliktus történelmi, kulturális és jogi hátteréről, valamint annak jövőjéről is kérdeztük N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértőt:
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
