A szövetségi főügyész a német közszolgálati Südwestrundfunknak azt mondta, a szaúd-arábiai származású férfi támadása terrorcselekmény helyett inkább egy „személyes frusztrációból fakadó ámokfutás” lehetett, a nyomozás ezért tartományi szinten folytatódik – szedte össze a német lapok híradásait a Telex.
A Zeit azt írja, Jens Rommel arról is beszélt, ez nem jelenti azt, hogy tagadná a magdeburgi támadás jelentőségét, viszont a körülmények alapján nem indokolt, hogy a szövetségi ügyészség nyomozzon az ügyben. Ellenpéldaként a tavaly nyári, solingeni támadást hozta fel: a fesztiválon történt késelésben egy 67 és egy 57 éves férfi, illetve egy 56 éves nő halt meg, az elkövetőről pedig később kiderült, hogy az Iszlám Állam híve volt.
Fotó: AFP
A magdeburgi tragédiát követően Nancy Faeser német belügyminiszter azt mondta, egyértelmű, hogy a gyanúsított „iszlámellenes” nézeteket vallott, de akkor még azt is hozzátette, túl korai lenne kapcsolatot teremteni nézetei és a támadás motivációja között. Az ügyészek szerint a támadással gyanúsított Taleb A. iszlámellenes nézeteket vallott, és elégedetlen lehetett a szaúdi menekültekkel szembeni németországi bánásmóddal, az azonban nem egyértelmű, hogy közvetlenül ez vezetett a támadáshoz.
A szaúd-arábiai Taleb A. december 20-án este hajtott a tömegbe Magdeburg karácsonyi vásárán. A három percig tartó ámokfutásban összesen hatan haltak meg, köztük egy kilencéves kisfiú. A gázolásban csaknem háromszázan megsérültek.
Az 50 éves férfi 2006 óta él Németországban. Politikai menekültként kapott menedéket 2016-ban, és pszichiáterként dolgozott a Magdeburgtól délre található Bernburgban. Az utóbbi években fenyegetésekbe torkolló vitákba keveredett a helyi orvosszövetséggel, és 2023 áprilisa és 2024 októbere között hét különböző rendőrségi nyomozás során merült fel a neve, 2015-ben pedig egy tervezett merénylet miatt került a hatóságok látókörében.
Szerdán 10 millió euróra büntették az Olympique Marseille-t a számviteli szabályok megsértése miatt és korlátozta új játékosok szerződtetését. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
