Vlagyimir Putyin elnököt egyre jobban aggasztják az orosz háborús gazdaságban tapasztalható torzulások, miközben Donald Trump az ukrajnai konfliktus lezárását szorgalmazza – mondta a Reutersnek öt, a helyzetet ismerő forrás.
Oroszország kőolaj-, gáz- és ásványexportja által vezérelt gazdasága az elmúlt két évben erőteljesen nőtt annak ellenére, hogy Ukrajna 2022-es inváziója után számos nyugati szankciót vezettek be ellene. Belföldön azonban az elmúlt hónapokban feszültté vált a munkaerőhiány, és problémát okoznak a magas kamatlábak, amelyeket az infláció megfékezésére vezettek be, ami felgyorsult a rekordmennyiségű katonai kiadások miatt.
Fotó: Depositphotos
Ez hozzájárult ahhoz, hogy az orosz elit egy része azt a nézetet képviselje, hogy kívánatos a háború tárgyalásos rendezése, a Kreml gondolkodását ismerő két forrás szerint.
Oroszország védelmi kiadásait a szovjet csúcsra, a GDP 6,3 százalékára emelte idén, ami a költségvetési kiadások harmadát teszi ki. A kiadások inflációs hatásúak. A háborús munkaerőhiány pedig növelte a béreket, ami szintén inflációs hatású. Ráadásul a kormány magasabb adóbevételekre törekedett, hogy csökkentse a költségvetési hiányt.
A csalódott vezető
Putyin csalódottsága nyilvánvaló volt a Kreml üzleti vezetőivel folytatott december 16-i esti találkozóján, ahol a Kremlben és a kormányban folyó gazdaságpolitikai vitákról tudó két forrás szerint kérdőre vonta a gazdaságot irányítókat.
Az egyik forrás szerint, Putyin láthatóan elégedetlen volt, miután megtudta, hogy a növekvő hitelköltségek miatt csökkentik a magánberuházásokat.
Oroszország legbefolyásosabb üzletemberei, köztük a Rosznyefty vezérigazgatója, Igor Szecsin, a Rostec vezérigazgatója, Szergej Csemezov, Oleg Deripaska alumíniummágnás és Alekszej Mordashov, a Szeversztal acélgyártó legnagyobb részvényese, nyilvánosan is bírálták a magas kamatlábakat.
Az orosz jegybankot vezető Elvira Nabiullina nyomás alá került, hogy ne emelje tovább a kamatlábakat. Oroszország két legbefolyásosabb bankárja – a jegybankelnök korábbi főnöke, a Sberbank vezérigazgatója, German Gref és a VTB vezérigazgatója, Andrej Kosztin — akik attól tartanak, hogy Oroszország a stagfláció felé tart, is közbelépett.
Putyin december 19-i hozzászólásában „kiegyensúlyozott kamatdöntés” meghozatalára szólított fel. Másnap, az év utolsó monetáris politikai ülésén a jegybank 21 százalékon tartotta a kamatot, annak ellenére, hogy a piaci várakozások szerint 200 bázisponttal emelnie kellett volna.
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
