Dr. Kusai Sándor, Magyarország korábbi pekingi nagykövete – aki Kínában töltött nagyköveti időszaka alatt, 2008 és 2014 között a mongóliai és észak-koreai nagyköveti posztot is betöltötte –, a nemzetközi kapcsolatok és a kínai gazdaság szakértője a német NachDenkSeitennek adott interjút. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes professzora Kína gazdasági fejlődéséről, az Európai Unió-Egyesült Államok-Kína háromszög viszonyairól és Magyarország gazdaságpolitikai helyzetéről is beszélt.
Kusai Sándor szerint Kína gazdasági és társadalmi sikere a mélyreható, 1979-ben elkezdett reformoknak az eredménye. „A kínai gazdaság egyedi szerkezetet követ, amely a tervgazdaság és a piacgazdaság elemeinek összehangolásán alapul. Ez lehetővé teszi, hogy hatalmas erőforrásokat koncentráljanak a fejlődés szempontjából kulcsfontosságú területekre” – mondta.
Fotó: Hit Rádió / YouTube
A reformok révén Kína „a világ legnagyobb ipari termelőjévé és exportőrévé vált, miközben a világ legnagyobb középosztályával rendelkezik”. A legújabb reformhullám 2023 októberében kezdődött.
„Ha sikeres, Kína növekedése valószínűleg továbbra is viszonylag gyors ütemben halad majd, és felemelkedése, valamint a nemzetközi összehasonlításban betöltött szerepe tovább erősödhet. Ha azonban a reformok nem sikerülnek, válságjelenségek, gazdasági, társadalmi és szociális problémák várhatók és szükségessé válhat a korrekció. Egyelőre túl korai lenne megmondani, mi lesz az eredmény.”
Kusai szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió által bevezetett szankciók „alig vagy egyáltalán nem szolgálják az európai érdekeket”. Ezek a szankciók Kína technológiai fejlődését és gazdasági növekedését próbálják korlátozni, azonban leginkább az Egyesült Államok érdekeit tükrözik. „Az Európai Unió nem képes megvédeni saját gazdasági érdekeit, hanem vakon követi az amerikai konfrontatív gazdaságpolitikát” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy az európai társadalmakra és gazdaságokra gyakorolt negatív hatások nyilvánvalóak. Példaként említette a kínai elektromos autókat: „Miközben az európai autóipar minősége stagnál, a kínai elektromos autók ma már legalább 30-40 százalékkal olcsóbbak, és minőségük legalább olyan jó, ha nem jobb.”
„Gyengítjük a saját befolyásunkat és pozíciónkat, és a kínaiak fokozatosan átalakítják magukat, áthelyezve piacukat azokat az országokat célba véve, amelyek feltörekvő középosztállyal és nagy kereslettel rendelkeznek, ami rövid távon enyhíti a jelenlegi nyomást. Például tavaly a nem nyugati országok részesedése a kínai kereskedelemből először meghaladta a nyugati országokét. Más szóval: a Kína, az Egyesült Államok és Európa közötti kereskedelmi volumen kisebb, mint a Kína és a világ többi része közötti kereskedelem.”
Különösen Németország szerepét bírálta: „Nem lennének uniós büntetővámok Kínával szemben, ha a német kormány határozottan fellépett volna Brüsszelben” – fogalmazott, majd nehezményezte, hogy Németország, mint az EU legnagyobb gazdasága, nem tett meg mindent az európai érdekek védelmében. A német iparágak – különösen az autó- és a vegyipar – szenvedik el a legnagyobb károkat, és ezt a német gazdaság gerincét alkotó kulcsszektorok már most megérzik, magyarázta. „Én itt ülök Magyarországon, nem is olyan messze Németországtól, és csodálkozva nézem azt a harakirit, amit a német gazdaság jelenleg végrehajt” – tette hozzá.
Kusai Sándor az interjúban kitért Magyarország gazdaságpolitikai irányára is. „Viszonylag kevés lehetőség van Magyarország számára, hogy sikeresen, de gazdaságilag semleges maradjon, de ezeket maximálisan ki kell használni. Végül is tudjuk, hogy Magyarország messze nem a legfejlettebb ország Európában, és a magyar életszínvonal, finoman szólva, nem a legmagasabb Európában. Azért csatlakoztunk az Európai Unióhoz, hogy felgyorsítsuk Magyarország fejlődését, hogy utolérjük az osztrákok és a németek életszínvonalát. Ez volt az egész magyar társadalom célja. Sajnos az Európai Unió jelenlegi állapotában, a jelenlegi fejlődési trendjeiben nem biztosítja ennek a felgyorsított fejlődésnek a feltételeit” – fogalmazott.
A volt nagykövet szerint Magyarország fejlődéséhez szükséges a hozzáférés a nemzetközi piacokhoz. Példaként említette, hogy Magyarország kínai beruházásokkal épít elektromosautó-gyárakat, ami lehetőséget teremt a szankciók negatív hatásainak csökkentésére. (Érdekesség, hogy Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa nemrégiben a Klasszis Klubban egészen mást mondott a gazdasági semlegességről.)
Kusai Sándor úgy látja: nagy esély van arra, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti konfrontáció tovább fokozódik. „Kína nem fogja magát megadni, bele fog menni ebbe a küzdelembe”, és a válaszként alkalmazott intézkedéseik is erősödni fognak. Az amerikai politikára reagálva a kínaiak például „korlátozzák a ritkaföldfémek exportját, ami közvetlen válasz az amerikai chip-export korlátozásaira”.
Kusai hozzátette: „nagy a veszélye annak, hogy az amerikai fél ezt a konfliktust fokozza, ami az egész világgazdaság számára káros lenne”, és hogy a helyzet mindkét fél számára negatív következményekkel jár. Ha a konfliktus eszkalálódik, akkor „Európa, és sajnos Németország és Magyarország is még inkább érintett lesz”.
Kusai Sándor a BRICS-országokkal kapcsolatos amerikai politikáról úgy vélekedett, hogy Donald Trump 100 százalékos vámra vonatkozó javaslata nem fog eredményre vezetni, mivel „ha ezeket az országokat vámokkal vagy más szankciókkal kizárják, más piacokat fognak keresni”. Szerinte a kínai és orosz válaszlépések (például amit a SWIFT rendszerből való kizárásra adtak), azt mutatják, hogy a nagy és fontos országok nem fognak éhen halni, és más megoldásokat találnak.
„Így lassan, fokozatosan egy új fizetési rendszer alakul ki. Ezek az országok egymás között a saját nemzeti valutáikban kereskednek. Lehetővé teszik a saját bankjaik közötti átutalásokat, amelyek nemzeti valutákban történnek, a legmodernebb elektronikus módszert, a blokklánc technológiát használva. Ennek következménye az, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem láthatja, mi történik, így nem tudja megakadályozni, nem tudja szankcionálni” – vetítette előre Kusai Sándor, aki szerint az érintett országok nem fognak félni, mert nincs mitől félniük.
Utoljára 2022-ben volt csúcson az ár. 
