A 2,4 millió lakosú ország számos válsággal nézett szembe Oroszország 2022-es szomszédos Ukrajna elleni inváziója óta, amelyek próbára tették az Európa-párti kormányt, amely az ország uniós tagságát kritikus fontosságúnak tartja Moszkva befolyása alól való függetlenedéséhez – foglalja össze a Reuters.
Fotó: X/@sandumaiamd
A koalíció réme
A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kormányzó Európa-párti Akció és Szolidaritás Pártjának (PAS) nehézséget okozhat a többségének megőrzése, és koalícióra kényszerülne más pártokkal a 101 fős törvényhozásban.
Bármely koalíció valószínűleg bonyolítaná Maia Sandu elnök azon törekvését, hogy Moldova 2030-ig csatlakozzon az EU-hoz, ami kiterjedt jogalkotási munkát igényelne. „Ha koalíciónk lesz, akkor a gyors európai integrációt elfelejthetjük, ha számba vesszük a potenciális koalíciós partnereket...” – mondta egy névtelenül nyilatkozó volt magas rangú tisztviselő.
Sandu a választásokat Moldova történetének legjelentősebb választásaként jellemezte. Hétfőn a nemzethez intézett beszédében kijelentette, hogy Oroszország több százmillió eurót költ a szavazatok vásárlására, és több száz embert toboroz zavargások szítására.
Az ellenzék
Az olyan ellenzéki erők, mint az oroszbarát Hazafias Blokk és a megnyilatkozásaiban Európa-párti Alternatíva Szövetség, azoknak a szavazóknak megnyerésére törekszenek, akiket zavarnak a magas árak, a lassú reformok és szkeptikusak az Európával való szorosabb kapcsolatok iránt. Moszkva tagadja, hogy beavatkozna Moldova belügyeibe, és azt állítja, hogy Kisinyov politikai célokból szítja az oroszellenes hangulatot.
A 2024-es EU-tagságról szóló népszavazáson épphogy 50 százalék fölött volt a csatlakozást kívánók aránya.
Fotó: Wikipédia/kremlin.ru
A kisember
Moldovában román ajkú többség és nagylétszámú orosz ajkú kisebbség él, a politikai hatalom pedig évtizedek óta hol orosz-, hol Európa-párti csoportok között oszlik meg. Orosz csapatok állomásoznak egy szeparatista régióban, amely az 1990-es évek elején egy rövid háború során szakadt el Kisinyov ellenőrzése alól.
A 2024-es hivatalos statisztikák szerint a moldovaiak 33,6 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt, szemben a háború előtti 24,5 százalékkal. Az infláció az orosz inváziót követő hónapokban elérte a 35 százalékot, bár 2025 augusztusára 7,32 százalékra csökkent a Nemzeti Bank adatai szerint.
Moldova gazdasága mindössze 0,1 százalékkal nőtt 2024-ben, a 2022-es mély visszaesést és a 2023-as enyhe fellendülést követően. A 2,4 millió lakosú ország több mint 130 ezer ukrán menekültet is befogadott.
Moldova továbbra is szorosan függ a mezőgazdaságtól, lakosságának több mint negyede földeken, szőlőkben és gyümölcsösökben dolgozik. A szeptember 28-i parlamenti választásokra készülve az ország termékeny talaj a Kreml által online terjesztett Nyugat-ellenes narratívák számára a nagyon is valós, széles körben elterjedt szegénység miatt – írja a Szabad Európa.
A Donduseni járásban, kevesebb mint 25 kilométerre az ukrán határtól mintegy két évtizede gyümölcstermesztőként dolgozó Cristina Crudu 2022 óta küzd az alkalmazkodással az Oroszországgal folytatott kereskedelem súlyos zavarai miatt.
„Nem exportálhatunk az Európai Unióba, mert nincsenek meg a szükséges tanúsítványaink. Sokkal könnyebb volt Oroszországba exportálni” – mondta a gazdasszony. „Még a gyümölcs betakarításának költségeit sem tudjuk fedezni” –hozzátéve, hogy az ellenzéki szocialistákra fog szavazni, akik a Hazafias Blokk koalíciójának tagjai.
Fotó: Wikipédia/Serhii Zysko
„Olyan sok éve szavazok, néha az egyikre, néha a másikra, mindig abban reménykedve, hogy a dolgok jobbra fordulnak. De soha nem lettek jobbak” – mondta a 75 éves Margareta Pasla. Havi 50 ezer forintnak megfelelő nyugdíja alig fedezi a közüzemi számlákat, mondta, annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben körülbelül 80 százalékkal emelték.
„Nem hiszem, hogy fogok még szavazni; úgysem változik itt semmi. Mi egyedül maradunk a falvakban, a sárral és a gondjainkkal.”
A délnyugat-moldvai román határ mentén fekvő Leova kerületben a 34 éves Cristina Bejereanu férjével, Dumitruval 400 hektárnyi gabona- és napraforgófölddel rendelkezik.
„Hiszek Moldova európai jövőjében, és meg vagyok győződve arról, hogy ez az egyetlen út, amely a jóléthez vezethet minket, és valahogyan biztosíthatja a békét országunkban” – mondta. „Gazdálkodókként szükségünk van munkaerőre, mégis a falvakban alig maradt ember. Ha a falvainkban olyan víz, csatorna és jó utak lennének, mint Európában, akkor is elmennének az emberek? Nem hiszem” – érvelt.
A Világbank adatai szerint az ország lakossága 1969-ben 2 millió 408 ezer volt, ami lendületesen nőtt 2 millió 982 ezerre 1991-re. Innen lassú csökkenés következett be a 2014-es 2 millió 858 ezerre, amit gyors esés követett, és a lakosok száma 2 millió 382 ezerre esett 2024-re. A csúcshoz képest a lakosságfogyás 20 százalékos.
Fotó: X/@sandumaiamd
Külföldi támogatók Európából
Brüsszel hangosan támogatta Sandut, és egy Európa-párti Moldovát, amely 2022-ben Ukrajnával együtt kérte az EU-tagságot, és kulcsfontosságúnak tartja az országot az orosz befolyás megfékezésében az EU keleti szárnyán.
Augusztusban Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői Kisinyovba látogattak, hogy hangsúlyozzák támogatásukat a kormány EU-s törekvése iránt.
„Most írtunk alá egy 1,9 milliárd eurós növekedési tervet az Európai Unióval a következő három évre” – mondta Marcel Spatari, Maia Sandu elnök PAS pártjának jelöltje a választások előtti vitában. Szerinte a megállapodás „több ezer kilométernyi felújított utat, nemzetközi kereskedelmi terminálok építését, hidakat a Prut folyón, valamint a Romániával összekötő villamosenergia-hálózatokba történő beruházások befejezését” biztosítaná.
Külföldi propaganda Oroszországból
A moldovai választások előtt a hamis fiókok és bothálózatok -amelyek gyakran mesterséges intelligencia által generáltak – elárasztják a közösségi médiát oroszbarát narratívákkal és a jelenlegi hatalom vezetőit érintő megalapozatlan korrupciós vádakkal.
A hatóságok együttműködési szerződést kötöttek olyan platformokkal, mint a TikTok, a Facebook és az Instagram, hogy fellépjenek a dezinformáció ellen. A szakértők szerint azonban e válasz lassú volt.
A tavalyi elnökválasztás során a deepfake-ek elsősorban a Nyugat-barát Maia Sandu elnököt célozták meg. Ezúttal a digitálisan manipulált képek vagy videók hétköznapi embereket mutattak be, akik Kreml-barát jelölteket népszerűsítenek. Ezeknek a hamis fiókoknak és bothálózatoknak a stratégiája a közösségi média algoritmusainak és a közönség elfogultságának kihasználása, gyakran „hiteles” avatarokat használva, például szép nők, szimpatikus nagymamák vagy (ál)hírességek képében.
A kormánnyal kötött megállapodás után a TikTok több mint 4500 tartalmat távolított el, és bezárt 100 ezer hamis fiókot (ami a lakosságszám nagyjából 4 százaléka), amelyek megsértették a polgári és választási törvényt, valamint a dezinformációra és a mesterséges intelligencia által generált tartalomra vonatkozó szabályokat.
Zavargások lesznek a felfokozott hangulatban?
A geopolitikai küzdelem nem korlátozódik a politikai pártokra és a média térre, a növekvő feszültséget provokátorok is kihasználhatják – erőszakos eseményeket szíthatnak, és végső soron polgárháborús vagy ahhoz közeli állapotba taszíthatják az országot.
A moldovai hatóságok hétfőn közölték, hogy 250 razziát tartottak országszerte, és 74 embert őrizetbe vettek egy állítólagos, Oroszország által támogatott terv felgöngyölítése során. A hatóságok szerint a hálózat célja „tömeges zavargások” kirobbantása és az ország destabilizálása lett volna a sorsdöntő parlamenti választások idején – számol be róla az AFP.
A moldovai rendőrség állítása szerint a zavargások megszervezését „az Orosz Föderáció hangolta össze, bűnözői körökön keresztül”. A 19 és 45 év közötti gyanúsítottak többsége rendszeresen utazott Szerbiába, ahol kiképzésben részesültek.
Viorel Cernauteanu országos rendőrfőkapitány arról számolt be, hogy egyeseknek kezdetben fogalmuk sem volt utazásaik valódi céljáról. Ezeket vallási zarándoklatként tüntették fel, a résztvevők azonban később „rendzavarásra és destabilizálásra irányuló tréningeken” találták magukat.
WARNING UPDATE: The Kremlin is setting conditions to generate possibly violent protests to remove Moldovan President Maia Sandu from power following the September 28 Moldovan parliamentary elections.
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) September 25, 2025
Recent polling within Moldova suggests that the pro-Western Party of Action… pic.twitter.com/au8zufYtlT
Katonai megszállás? Mi lesz Transznyisztriával?
Az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálat (SZVR) kedden azzal vádolta az Európai Uniót, hogy „meg kívánja szállni Moldovát”, valamint egy NATO „munkacsoport” ukrajnai bevetését is tervezi, mégpedig az odesszai régióban, „hogy megfélemlítse Transznyisztriát”. „A francia és brit hivatásos katonai személyzet első csoportja már a helyén van” – közölték, amit az Anadolu török hírügynökség ismertet.
Transznyisztria egy orosz nyelvű szakadár terület Moldovában, a Dnyeszter folyó „túlpartján” az Ukrán határig egy keskeny földsávon. Egy 1992-es rövid háború óta de facto önálló államként működik, saját kormánnyal, hadsereggel, pénznemmel és útlevélrendszerrel. A Moszkvában kötött tűzszüneti egyezmény alapján orosz, helyi szeparatista és moldáv békefenntartók vannak a területen. Stratégiai elhelyezkedése, valamint a területen található, még a szovjet korszakból származó hatalmas fegyverraktár miatt különösen kényes térség, amely az ukrajnai háború árnyékában potenciális konfliktusgócponttá vált.
A TASZSZ állami hírügynökség az SZVR sajtóirodájára hivatkozva azt írta, hogy az EU és a NATO „eltökélt abban, hogy Moldovát ruszofób politikájához kössék”.
„Jelenleg NATO-országokból származó fegyveres erők egységeinek koncentrációja zajlik Romániában, a moldovai határok közelében” – állította az orosz hírszerző szolgálat.
Fotó: Depositphotos
A versengő pártok
A 2025-ös moldovai parlamenti választások a 2022-es új választási törvény alapján zajlanak, amely arányos képviseleti rendszert ír elő, zárt pártlistákkal, ugyanakkor lehetőséget ad független jelöltek indulására is. Az egész ország egyetlen, egységes választókerületet alkot: a parlament mind a 101 mandátumát az országos szavazatarányok szerint osztják el, vagyis nincsenek regionális körzetek. A listák zártak, ami azt jelenti, hogy a pártok és szövetségek előre meghatározzák a jelöltek sorrendjét, a választók ebbe nem szólhatnak bele. A bejutási küszöbök eltérőek: az önálló pártok és szervezetek számára 5 százalék, a pártszövetségek esetében 7 százalék, míg a független jelölteknek elegendő 2 százalékot elérniük a parlamenti mandátumhoz.
A Maia Sandu elnök által alapított, kormányzó, Európa-párti Cselekvési és Szolidaritási Párt (PAS) abban reménykedik, hogy megtartja parlamenti többségét. Sandut 2020-ban választották meg elnöknek, majd tavaly újraválasztották.
A PAS valószínűleg kemény kihívással néz szembe az oroszbarát ellenzéki pártokból álló Hazafias Blokktól, amelyben a legnagyobb párt a Szocialistáké, akiknek vezetőjét, Igor Dodont a 2020-as elnökválasztásokon megbuktatta Sandu.
A legfrissebb közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy a PAS elveszíti többségét a 101 fős testületben, így koalíciót kell keresnie kisebb szervezetekkel. Ezek közé tartozhat a populista Mi Pártunk és a névleg Európa-párti Alternatív Blokk. A választások tisztaságába vetett hitet sajnos nem igazán erősíti, hogy pénteken kizárták a parlamenti választásból az oroszbarát Hazafias Blokk egyik tagpártját, majd szombaton egy újabb oroszbarát szervezetet, a Nagy Moldova pártot.
Evidence of Russian interference in Moldova’s upcoming election “is overwhelming„ @EU_Commission President @vonderleyen says. “There is massive interference…The more transparency we create on what’s going on…the more people will realize their future is in their hands & go vote” pic.twitter.com/wuFvUgnyjw
— Christiane Amanpour (@amanpour) September 25, 2025
