Joe Bident és Hszi Csin-pinget is meghívta Svájcba az ukrán elnök, hátha ők el tudják hozni a valódi békét. Ment az üzengetés a nyugati fegyverek oroszországi bevetése ügyében is.
Volodimir Zelenszkij Svájcba hívja a világ vezetőit a jövő hónapban tartandó „békecsúcsra”. Az ukrán elnök elsősorban Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt szólította fel arra, hogy „mutassák meg vezetői képességeiket a béke előremozdítása érdekében – a valódi béke, és nem a támadások közti szünet” előremozdítása érdekében. Biden részvétele egyelőre kérdéses a találkozón, Kína esetében még az sem világos, hogy egyáltalán képviselteti-e magát az eseményen, ahova Oroszország nem kapott meghívót. Zelenszkij a szombati, egy harkivi barkácsáruház elleni, a legutóbbi adatok szerint 14 halálos áldozatot követelő orosz bombatámadás kapcsán intézett felhívást a világ vezetőihez.
Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Beresztove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és három ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A helyi orosz hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Miután szombaton arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok esetleg engedélyezné az általa szállított fegyverek orosz területeken található célpontok elleni bevetését, vasárnap megérkezett az orosz válasz: Szergej Lavrov külügyminiszter szerint ez a felvetés az amerikaiak „reménytelenségét” tükrözik.
Dmitrij Medvegyev pedig arra a hírre reagált, hogy állítólag az amerikaiak hagyományos fegyverekkel mérnének csapást az orosz haderő ukrajnai állásaira, ha Oroszország nukleáris fegyvert vetne be. Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a "gazdáira" akart ráijeszteni.
Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és "valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból".
Német politikusok is megszólaltak a nyugati fegyverek orosz célpontok elleni bevetése kapcsán. Olaf Scholz kancellár elutasította ezt a lehetőségét, azzal érvelve, hogy ez a háború eszkalációjával fenyegetne.
A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná. "Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”.
Ennél is tovább ment Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője, aki arról beszélt, hogy egy nyugati koalíció „kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire".
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Felszabadította az orosz hadsereg a Kurszk megyei Szudzsa járásközpontot, valamint Melovoj és Podol települést – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.
Béketeremtő törekvéseiért Nobel-békedíjra jelöli Donald Trumpot, az Egyesült Államok elnökét a bukaresti Politikatudományi és Közigazgatási Egyetem (SNSPA) – közölte csütörtökön a felsőoktatási intézmény.
Lehetetlen, hogy Ukrajna előbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai, ez az integrációs folyamat érdemalapúságának teljes mértékben ellentmondana – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
A USAID szétverése nagyon komoly következményekkel járhat, és nem csak a harmadik világban. Több ezer halott már most is lehet, de milliók élete van veszélyben a segélyek és egyéb programok leállítása miatt.
A Kreml egyik tanácsadója elutasította a 30 napos tűzszünet tervét, amelyet Ukrajna már elfogadott a Washingtonnal folytatott szaúd-arábiai tárgyaláson.
A NATO világosan meghatározza, hogy mit kell tennie, ha valamelyik tagországát külső fenyegetés éri. Amikor azonban a fenyegetés az egyik NATO-tag részéről egy másik NATO-tag ellen irányul, az előírt intézkedések homályossá válnak. Káncz Csaba jegyzete.
Szvjatlana Cihanouszkaja az Európai Parlamentben beszélt szerdán, ahol a nemzetközi nőnap alkalmából őt is köszöntötték. Ezután rövid interjút adott lapunknak.
