Joe Bident és Hszi Csin-pinget is meghívta Svájcba az ukrán elnök, hátha ők el tudják hozni a valódi békét. Ment az üzengetés a nyugati fegyverek oroszországi bevetése ügyében is.
Volodimir Zelenszkij Svájcba hívja a világ vezetőit a jövő hónapban tartandó „békecsúcsra”. Az ukrán elnök elsősorban Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt szólította fel arra, hogy „mutassák meg vezetői képességeiket a béke előremozdítása érdekében – a valódi béke, és nem a támadások közti szünet” előremozdítása érdekében. Biden részvétele egyelőre kérdéses a találkozón, Kína esetében még az sem világos, hogy egyáltalán képviselteti-e magát az eseményen, ahova Oroszország nem kapott meghívót. Zelenszkij a szombati, egy harkivi barkácsáruház elleni, a legutóbbi adatok szerint 14 halálos áldozatot követelő orosz bombatámadás kapcsán intézett felhívást a világ vezetőihez.
Elfoglalta az orosz hadsereg a harkivi régióban lévő Beresztove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és három ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A helyi orosz hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Miután szombaton arról szóltak a hírek, hogy az Egyesült Államok esetleg engedélyezné az általa szállított fegyverek orosz területeken található célpontok elleni bevetését, vasárnap megérkezett az orosz válasz: Szergej Lavrov külügyminiszter szerint ez a felvetés az amerikaiak „reménytelenségét” tükrözik.
Dmitrij Medvegyev pedig arra a hírre reagált, hogy állítólag az amerikaiak hagyományos fegyverekkel mérnének csapást az orosz haderő ukrajnai állásaira, ha Oroszország nukleáris fegyvert vetne be. Medvegyev megjegyezte, hogy amerikai részről eddig semmi ilyesmi nem hangzott el, mivel ők óvatosabbak, mint Varsóban és hangot adott feltételezésének, hogy Sikorski ezzel a "gazdáira" akart ráijeszteni.
Emlékeztetett rá, hogy Andrzej Duda lengyel elnök nemrég kifejezte abbéli szándékát, hogy amerikai harcászati atomfegyvereket kíván telepíttetni Lengyelországban. Az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerint így Varsó nem fog ebből kimaradni és "valószínűleg megkapja a maga részét a radioaktív hamuból".
Német politikusok is megszólaltak a nyugati fegyverek orosz célpontok elleni bevetése kapcsán. Olaf Scholz kancellár elutasította ezt a lehetőségét, azzal érvelve, hogy ez a háború eszkalációjával fenyegetne.
A kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakpolitikusa, Anton Hofreiter azt követelte, hogy engedjék Ukrajnának az orosz terület elleni csapásokat nyugati fegyverekkel. Hofreiter a német Funke médiacsoportnak adott interjúban azt mondta, hogy ez az ukrán lakosság védelmét szolgálná. "Ezért nem szabadna Ukrajnát abban gátolni, hogy a leszállított fegyverekkel orosz harci repülőket semmisítsen meg az orosz légtérben”.
Ennél is tovább ment Roderich Kiesewetter, az ellenzéki német Kereszténydemokrata Unió (CDU) védelmi kérdésekben illetékes szakértője, aki arról beszélt, hogy egy nyugati koalíció „kiterjeszthetné légvédelmét 70-100 kilométerre Ukrajna nyugati területeire".
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
A helyzet további eszkalálódásának veszélyére figyelmeztette az Ukrajnába irányuló, folytatódó amerikai fegyverszállítással kapcsolatban Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter amerikai hivatali partnerét, Lloyd Austint - közölte szerdán a moszkvai katonai tárca.
Minden készen áll arra, hogy Horvátország 2025. január elsejétől bevezesse a sorkatonai szolgálatot, már csak politikai jóváhagyásra van szükség - jelentette be Ivan Anusic védelmi miniszter a horvát közszolgálati televíziónak nyilatkozva.
A NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács szerdán úgy határozott, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának.
A dinamikus Kallas nagy hangsúlyt fektet az EU védelmi képességeinek megerősítésére, az energiabiztonság fokozására és a demokratikus ellenálló képesség előmozdítására. Moszkva, Budapest és Belgrád várhatóan erőteljes nyomás alá kerül. Káncz Csaba jegyzete.
Bűnbandák okozzák a legnagyobb gondot a gázai humanitárius segélyek elosztásának folytatásában, elsősorban Kerem Shalom gázai-izraeli átkelő körzetében - jelentette ki az amerikai külügyminisztérium szóvivője kedden.
A feldolgozóipari aktivitás tovább csökkent júniusban. 
A kötvényhozamok nagyjából az idei csúcsaik közelében lehetnek
A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú
