Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve: ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.
"A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak" - fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára.
Elmondta: a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva "nem diktálhat új világrendet".
Az elnök aláhúzta emellett a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre, mint mondta, mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.
Putyinnak is üzennének Fotó: Zelenszkij Facebook oldala
A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett: rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el.
"Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent" - jelentette ki.
Kitért Észak-Korea az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja észak-koreai katonákról, akik "jelenleg is kiképzésen vesznek részt", hogy aztán az orosz csapatokat támogassák.
Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta - a Szovjetunió idején a területére telepített - nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt.
Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van: vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik.
"Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem" - szögezte le.
Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Borítékolható, hogy az ukrajnai háború ügyében ismét heves szópárbaj lesz a Kijev-párti tagállamok és Orbán Viktor között.
" target="_blank">A csütörtökön kezdődő EU-csúcsról összefoglaló írásunkat itt találja >>>>
Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott "győzelmi tervre". Leszögezte: a terv célja "Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára".
"Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke" - jelentette ki Zelenszkij.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Az amerikai álomgyár csillaga leáldozóban lenne? Több szakember szerint már régóta az indiai Bollywood a filmművészet legnagyobb piaca. Igaz, Nollywood is szorosan a nyomában lohol. Mi a titka Indiának és Nigériának?
Donald Trump szerint Irán megsértette a Teheránnal kötött tűzszüneti megállapodást, miután dróntámadást hajtott végre egy teherszállító hajó ellen a Hormuzi-szorosban. Az amerikai elnök ugyanakkor nem utalt arra, hogy az incidens miatt újraindulhatnának a katonai műveletek.
589-re emelkedett a venezuelai ikerföldrengés halálos áldozatainak száma, miközben csaknem háromezren megsérültek, és a mentőcsapatok továbbra is túlélők után kutatnak az összeomlott épületek romjai között. A katasztrófa egy már korábban is súlyos humanitárius válságban lévő országot ért.
Néhány órával azután, hogy az ukrán elnök 40 napos offenzívát hirdetett orosz célpontok ellen, már találatok is érték a megszállás alatt álló Krím keleti kompkikötőjét, és a Moszkvától 180 kilométerre lévő Tula egyik vegyigyárát is – közölte az Unian. Az orosz hadsereg pedig hét ballisztikus rakétával és 189 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat péntekre virradóra.
