- Volodimir Zelenszkij pénteken érkezett Svájcba a kétnapos ukrajnai békecsúcsra, amelyen több tucat világvezető vesz részt, Oroszország nélkül. Az ukrán vezető, aki azt reméli, hogy nemzetközi támogatást szerezhet a háború befejezését célzó tervéhez, az X-en (korábban Twitteren) ezt mondta: „Két nap aktív munka jön a világ minden részéből származó országokkal, különböző nemzetekkel, amelyet a közös cél egyesít, hogy közelebb hozzuk az igazságos és tartós békét Ukrajnában.” Zelenszkij elmondta, hogy a megbeszélések középpontjában a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság, valamint az orosz ellenőrzés alatt álló területre hurcolt hadifoglyok és ukrán gyerekek visszatérése áll majd.
- Az Egyesült Államok alelnöke, Kamala Harris, a francia elnök, Emmanuel Macron, valamint Németország, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán vezetői is részt vesznek a luzerni svájci csúcstalálkozón. A hónapok óta tartó egyeztetések ellenére többen sem lesznek ott, például Kína. Az összejövetelre azután került sor, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Moszkva csak azután kezdi meg a béketárgyalásokat, hogy Ukrajna kivonja csapatait az ország keleti és déli részéből - amit Zelenszkij elutasított.
Fotó: MTI/EPA/ANSA
- A G7 vezetői Németország aggodalmai ellenére Kína szerepét helyezték fókuszba Oroszország segítségnyújtásában az Ukrajna elleni háborúban. A G7-ek csúcstalálkozójának második napján az olaszországi Pugliában az Egyesült Államok egy 36 oldalas közleményt adott ki, amelyben elítélte a kínai támogatásokat olyan termékekre, mint a napelemek és az elektromos autók, amelyek állításuk szerint „globális átgyűrűző hatásokhoz, piactorzulásokhoz és káros többletkapacitásokhoz vezetnek. ”. Amerikai tisztviselők Kínát azonosították be a kettős felhasználású – polgári és katonai felhasználású – anyagok fő szállítójaként Oroszország számára, amelyekről szerintük Peking tudja, hogy Ukrajna ellen használják fel őket.
- Vlagyimir Putyin azt követeli Kijevtől, hogy engedjen át több földet, vonja ki csapatait országa belsejébe, és vessen véget a NATO-tanácsnak, hogy vessenek véget az ukrajnai háborújának. Kijev „abszurdnak” minősítette Putyin feltételeit, Volodimir Zelenszkij szerint az ajánlatban nem lehet megbízni, és Putyin akkor sem hagyja abba katonai offenzíváját, ha a tűzszüneti követeléseit teljesítik.
- Szintén pénteken Putyin a televízióban azt mondta, hogy csaknem 700 000 orosz harcol Ukrajnában. Decemberben 617 ezren vettek részt harci műveletekben, mondván, hogy ebből 244 ezer főt mozgósítottak.
- Ukrajnában egy orosz légicsapásban egy ember meghalt, négyen pedig megsebesültek pénteken Ukrajnában az északi Szumi régióban – közölte az ottani katonai közigazgatás. A csapás Shostka városát érte, mintegy 45 km-re az orosz határtól. A csapás akkor történt, amikor Kijev és Moszkva több tucat drón- és rakétatámadást hajtott végre csütörtökön és pénteken.
- A dél-oroszországi Belgorod régió elleni ukrán támadásokban hat ember halt meg pénteken – közölték tisztviselők. Négy holttestet emeltek ki egy ukrán lövöldözés által sújtott többszintes lakóház romjai közül a határ menti Sebekino városában.
- Oroszország 17 rakétát és közel 500 drónt lőtt fel pénteken - közölte az ukrán vezérkar, melynek halálos áldozata és sérültjei is vannak.
- Oroszország közölte, hogy 87 ukrán drónt lőtt le, amelyek közül 70 az Ukrajna elleni hadművelet főhadiszállásának otthont adó déli rosztovi régiót vette célba.
- Az orosz erők tűzerejüket a kelet-donyecki Pokrovszk fronton összpontosítják , ahol Ukrajna szerint az éjszakai csapások legalább hat civilt megsebesítettek. „A helyzet nehéz, de a védelmi erők irányítják” – mondta az ukrán hadsereg pénteki esti tájékoztatóján.
- A donyecki frontvonal közelében fekvő Selydove városában a tisztviselők szerint hat ember megsebesült az orosz légitámadásokban péntekre virradó éjszaka.
- Az Európai Unió 27 tagállamának nagykövetei pénteken „elvileg megegyeztek” abban, hogy június 25-én kezdik meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával – közölte az EU Tanácsának belga elnöksége. Az uniós minisztereknek a június 21-i ülésen kell hivatalosan jóváhagyniuk a döntést. (The Guardian)
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 685,64 pontos, 0,64 százalékos emelkedéssel 108 570,17 ponton zárt kedden. 
