Írtam még a múlt évezredben (1997. szept. 8.) ilyen címmel egy cikket a Népszabadságba. Arról szólt, hogy eladó a magyar gyár, eladó a magyar bank. Eladó a magyar frekvencia és eladó a magyar fogorvosi ellátás. Eladó a külföldieknek minden, de egyesek azt akarják, hogy pont a magyar termőföld ne legyen eladó. Kinek érdeke a piac korlátozása? A spekulánsoké — és persze kijáróiké.
Ennyi maradt meg belőle:
"Ha egy piacról a lehetséges vásárlók jó részét kitiltjuk, azok járnak jól, akikre a tiltás nem vonatkozik — jelen esetben csupa belföldi magánszemély. Természetesen vesztesnek is kell lennie. Az persze nem a vásárolni kívánó külföldi lesz. Ő vagy befekteti a pénzét máshol, vagy — ha mindenképp magyar földet akar venni — köt néhány újabb zsebszerződést. De szép is az, amikor népszavazással ösztönözzük a törvényszegő magatartást!
Jól járnak tehát a strómanok és jól járnak azok a nem hivatalos erőszakszervezetek, amelyek felvállalják a strómanok féken tartását... A legjobban azonban azok a derék honfitársaink járnak, akik ténylegesen földet akarnak vásárolni. Ennek az ára a töredéke annak, amit a Lajtától nyugatra fizetnek. Olcsó, mert több az eladó, mint a vevő. A kárpótlás tömérdek kisbirtokot juttatott olyanok kezébe, akik azt nem tudják és nem is akarják megművelni. Többségük idős ember: el kell hát adniuk, hogy a befolyó aprópénzből megélhessenek. Ha új résztvevőket engedünk a piacra, nő a kereslet, vele pedig a föld ára. Ha nem, ez várat magára addig, amíg be nem fogadnak minket az Európai Unióba. Akkor ugyanis ledőlnek a korlátok, és a magyar földet az EU bármely polgára szabadon megveheti."
Moszkvának kell mondania valamit. 
