A német modellre esküszik az új felsőoktatási államtitkár -írják a lapok. Balog miniszter is bejelentette a magyar felsőoktatásban is szükség van a duális képzésre.
Németországban valóban létezik a duális képzési modell, elsősorban Baden-Württemberg tartományban. Berufsakadamie-nek hívják ezeket az intézményeket, pl. itt lehet róla olvasni, ezekről van szó.
A német felsőoktatásban ezek az intézmények nem az egyetemekhez, hanem a főiskolákhoz (University of Applied Sciences) vannak közel. A német felsőoktatás töredékéről van szó, távol a német felsőoktatási elittől (értsd, nem a legjobb ötven német egyetem egyikéről).
Igen, ezek az intézmények leginkább a kecskeméti főiskolához állnak közel.
Palkovics akadémikus, a jövendő államtitkár megjegyezte, hogy mind az alul- mind a felülteljesítő felsőoktatást el kell kerülni.
Miután a német felsőoktatás alsó részéhez tartozó intézményeket emelte ki modellként, van azért abban valami félelmetes, hogy a felülteljesítés elkerüléséről beszél. Tavaly ősszel még arról volt szó, hogy a világ legjobb kétszáz intézményébe kell kerülni a magyar egyetemeknek.
A német autóipar jelenléte indokolhatja a DHBW rendszer átvételét, de semmi ok nincs arra, hogy ez lényegesen nagyobb szerepet töltsön be a magyar felsőoktatásban, mint a németben. Körülbelül kétmillió diák van Németországban, és egészen biztos, hogy ötvenezernél kevesebben vesznek részt a duális képzésben, a konkrét DHBW rendszerben kb. húszezer hallgató van.
Pár éve a FIDESZ-ideológus Lánczi András még az universitas eszméjéről írt, most pedig a német autóipari modell átvételéről szól a felsőoktatás (v.ö "nem leszünk gyarmat"), talán nem csak én érzem a helyzet ironikusságát. (érdemes megnézni azt, amit Lánczi ír fentebb linkelt "Új szél" cimű írásában, a komplett antitézisét írja meg annak, amiről Balog és Palkovics beszél)
Térjünk vissza a felülteljesítéshez. Magyarországon ma mindent felül kell teljesíteni. Ez az ország a legszegényebb, legfejletlenebb három OECD tagállam egyike, az egy főre jutó nemzeti jövedelem jóval alacsonyabb, mint a reménytelen helyzetben lévő Görögországban (ahol az ország legjobb egyetemeit hónapokra zárták be). Ez az ország fenntart egy az osztrák szintet idéző akadémiai intézethálózatot, az egyetemi elitstruktúránk nem elhanyagolható része is nyugati színvonalú. Ezek az intézmények jelentik az utolsó védvonalat a teljes lesüllyedéssel és marginalizálódással szemben. Itt nem lehet minta a DHBW-rendszer. Létezhet, érdemes bevezetni, de nem lehet minta.
Nem, nem vagyok felsőoktatási szakember és nincsenek igazán elképzeléseim a magyar felsőoktatási rendszer átalakításáról. Egyáltalán nem gondolom azt, hogy Palkovics László ne lenne kiváló szakember, nyilván ő a messze legjobban képzett tagja az Orbán-kormányzatnak. Azt gondolom, hogy a felsőoktatásról való közbeszédet ki kell emelni az aktuálpolitikai mocsokból, mert itt tényleg nem babra megy a játék.Nem a tandíjról van szó, nem a kancellária rendszerről, hanem arról, hogy a mi lesz a magyar felsőoktatás szerepe Magyarországon. Nem a magyar autóiparban, hanem Magyarországon.