Mostanában meglehetősen sokat írnak a címben feltett kérdésről. Pl. itt.
Magyarországon nagyjából 220000 egyetemi hallgató van. A fenti cikk becslése szerint kb. tízezren tanulnak külföldi egyetemeken. Ez a szám kompatibilis a korábbi mérésekkel.
Semmi okom sincs feltételezni azt, hogy ezek a fiatalok nem tudják, hogy mit csinálnak.
Egy két felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező, budapesti elitgimnáziumot végzett, kilencven pont feletti emelt szintű érettségit produkáló humán érdeklődésű fiatal számára előnyösebbnek tűnik egy európai Top 100 egyetem, mint a magyar képzés. Nem általában a külföldi képzés, hanem egy Top 100 vagy, annál is jobb képzés. Ugyanez már koránt sem ilyen egyértelmű egy hasonlóan képességekkel bíró mérnök vagy természettudományos hallgató számára, akik az ELTE-n vagy a BME-n nagyon komoly színvonalú tanulmányokat folytathatnak és a M.Sc képzésre mehetnek ki Top 50 egyetemre. A magyar természettudományos felsőoktatásnak a mai napig vannak olyan kellemes elitista tendenciái, amelyekből egy ilyen gyerek profitálhat. Szinte ismeretlen lengyel egyetemekről könnyedén jutnak be nyugat-európai doktori képzésekre undergraduate hallgatók, olyan jelentős különbség van az egészen jó (de mondjuk nem Oxbridge, nem ETZH, nem Grand Écoles) nyugat-európai képzés és a posztszocialista elitképzés színvonala között (meglepő módon az utóbbi javára).
A "cream of the top" számára, amelyik pár száz fiatalt jelent évente, elérhetőeknek tűnnek a Top 20 egyetemek, az ő esetüket külön kell kezelni.
A doktori iskolák esetében már olyan jelentős a különbség a nyugat-európai vagy az amerikai egyetemek javára, hogy nem kérdés, az esetek többségében érdemes a külföldi képzést választani.
Nem tudom, hogy ennek a tízezer hallgatónak hány százaléka tekinthető felsőoktatási menekültnek, azaz olyan diáknak, akinek gyakorlatilag nincs esélye Magyarországon és a képzés puszta lehetősége miatt megy ki külföldre. Azt sem tudom, hogy hány olyan diák van, aki egyszerűen rosszul érzi magát a jelenlegi magyar társadalmi-politikai-kulturális klímában.
Abban elég biztos vagyok, hogy a magyar műszaki-természettudományos elit felsőoktatás, legalábbis az alapképzés szintjén, elég jó ugródeszka lehet egy nagyon jó képességű fiatal számára (a fentiek figyelembe vételével).
A magyar felsőoktatás szempontjából ezek az adatok félelmetesek. Egy egyetem undergraduate képzésének színvonala valójában nagyon nagy mértékben a diákok színvonalát jelenti. Egy egyetem általános helyezése mindenféle rangsorokban nem ettől függ, de az alapképzés szintje igen. Ha ezek a tendenciák folytatódnak Magyarország nagyon komoly veszteségeket fog szenvedni. Részben azért, mert fenntarthatatlanná válik az elit felsőoktatás, részben pedig azért, mert az ország elveszíti a legjobb képességű fiataljait. Ezt az ország nem engedheti meg magának.
A felsőoktatást és az oktatást általában sokkal vonzóbbá kell tenni a magyar fiatalok számára, különben a felzárkózás reményét veszíti el az ország. A krém krémjének eltűnése is meghatározó veszteség, de ha a "simán" nagyon nagyon jó diákok is elmennek, akkor a jövő elitje semmisül meg.
Erről Káncz Csaba geopolitikai szakértő beszélt lapcsoportunknak, a Klasszis Médiának Donald Trump újbóli elnöksége kapcsán. 
