Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Óvatosak a bankok, elég, ha 20 kiadott olcsó hitelből egy bedől, és máris nem kerestek egy fillért sem - bár tény, hogy a Növekedési Hitelprogram második szakaszában jóval kisebb az érdeklődés. Wolf László beszélt arról is, hogy korábban miért nem volt olcsó hitel, és miért tarthatatlan, hogy rendre 10 milliárdokat húznak ki a bankok zsebéből. Interjú.

Privátbankár: Orbán Viktor kormányfő nemrég szokásos pénteki rádióinterjújában megint nekiment a bankoknak. Azt mondta, hogy meg fogják védeni a pénzügyi rezsicsökkentést, ha a bankok esetleg megpróbálnák átterhelni költségeiket az ügyfelekre. Az OTP-ben mire készülnek?

Wolf László: Csak annyit tudok mondani, hogy egy banknak kötelessége, hogy betartsa a szabályokat. Ugyanakkor természetesen a döntéseket úgy kell meghoznunk, hogy nekünk a készpénz-kezeléssel, az ATM-ek üzemeltetésével sokmilliárdos költségeink vannak, ezért valahol valamilyen megtérülést biztosítanunk kell.

PB: Hogyan, ha nem hárítják át?

WL: Még nem tudjuk, hogy mit lépünk. A legfontosabb szempont, hogy be kell tartanunk a jogszabályt. És a költségek egy jelentős részét le kell nyelnünk, ez is világos.

 

PB: Az azért nem péntek óta tudható, hogy februártól bevezetik a havi két ingyenes készpénz-felvételt 150 ezer forintig. Csak volt idejük számolni, sőt, novemberben az Origónak azt mondta: "a kieső bevételünket kompenzálnunk kell, magyarul más díjak, például a folyószámlák díjai emelkednének".

WL: Hadd pontosítsam: a havi kétszeri készpénzfelvétel nem ingyenes, hanem díjmentes, hiszen a banknak költségei is vannak vele, és a tranzakciós illetéket is befizeti utána. Mivel az elfogadott jogszabály kimondja, hogy nem háríthatjuk át az ezzel járó többletterheket, ez átírja a korábbi állításomat. De még egyszer mondom: nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy nekünk sok milliárdunkba kerül ez a szolgáltatás. A díjmentes készpénz-felvétel 10 milliárdos kiesést jelent, ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termékfejlesztéseinknél, a szolgáltatásainknál.

PB: A fejlesztések rovására mehet az ingyenes készpénzfelvétel?

WL: Erről sem döntöttünk. Az világos, hogy bővíteni nem fogunk. De az intézkedés nemcsak bennünket, az egész bankszektort érinti. Az, hogy mindig van egy olyan lépés, amivel 10 milliárdokat vesznek el tőlünk, hosszú távon nem tartható.

PB: A kormányfő szerint meg az nem volt tartható, hogy a Növekedési Hitelprogram meghirdetése előtt nem adtak a vállalatoknak olcsó hitelt. Miért nem adtak?

WL: Azért, mert korábban a pénzpiaci kamatok lényegesen magasabbak voltak a mainál. Ne felejtsük el, hogy egy évvel ezelőtt az alapkamat még 5-6 százalék volt, ennyibe került a bankoknak a kihelyezhető forrás. Ha ehhez hozzávesszük a 2,5 százalékos mostani marzsot, az 8,5 százalék. A bankok hozzáállása a hitelprogram megindulásával nem változott, a jó ügyfeleket eddig is finanszíroztuk. Az változás, hogy számos vállalkozás, amelyik 6-8 százalékos kamatot nem tudott kitermelni a felvett hitel segítségével, 2,5 százalékot ki tud, így hitelképessé vált. Sokaknál azonban továbbra sem elegendő 2,5 százalék kamat a kockázatok lefedésére, erről viszont nem a bankok tehetnek. Tudomásul kell venni, hogy az ügyfelek a hitelüket időnként nem fizetik, a bank viszont igyekszik kezelni ennek a kockázatát és az árazásába beépíteni.

PB: Kik érdeklődnek most a második körben? Kiknek adnak olcsó hitelt?

WL: Jellemzően ugyanazokból a szektorokból jelentkeznek az ügyfelek, mint korábban: az igénylők között vannak beszállítók, és ingatlanosok is jönnének, csak kiadási céllal fejlesztendő ingatlanra nem lehet pénzt felvenni. Az érdemi kihelyezések még előttünk vannak, egyelőre főleg a hitelkérelmek vizsgálata folyik.

PB: Sok kritika éri a program második körét, hogy olyanok is szeretnének most olcsó hitelhez jutni, akik nem éppen jó adósok. Ön is tart ettől?

WL: Nem tartok tőle. Sőt, kevésbé tartok tőle, mert most nem szorít úgy a határidő, mint az első körben. A bankoknak több idejük van rá, hogy az ügyfeleket és a projekteket megvizsgálják. Az első szakasztól sokkal jobban tarthatnánk, ahol azért volt nyomás a bankokon, hogy itt a vissza nem térő alkalom, adjátok ki a pénzt, augusztus végéig szerződni kell, szeptemberben pedig folyósítani. Ott sokkal inkább fennállhatott volna az a veszély, hogy felületesek leszünk, erről természetesen sem akkor, sem most nincs szó.

A 2,5 százalékos marzs miatt viszont továbbra is óvatosnak kell lennünk, mert ha 20 kiadott hitelből csak egy bedől, gyakorlatilag nem kerestünk semmit, hiába dolgoztunk rengeteget.

PB: Kié a veszteség ilyen esetben, ha bedől egy hitel, a kereskedelmi banké vagy a jegybanké?

WL: Egyértelműen a kereskedelmi banké. Biztosítékot is kell adnunk a Nemzeti Banknak.

PB: Milyen a visszautasítási arány most ezeknél a hiteleknél?

WL: Egyelőre nincs annyi ügyletszám, hogy statisztikai számot mondjunk a visszautasításról.A 20 milliárdot sem éri el az eddigi hitelkérelmek összege, aminek az egyik oka, hogy a vállalkozók tudják, hogy sokáig rendelkezésükre áll a pénz, és a beruházások előkészítése is hosszabb időt vesz igénybe.

PB: Ha már a pénzt említi, mennyi kockázat van abban a 2000 milliárd forintban, amit most a piacra engednek?

WL: Ha kihasználnák a bankok, lenne benne bizonyos makro-kockázat, akár egyensúlyi kockázat is, de én nem gondolom, hogy ennyi pénzt ki lehet adni. Becslésem szerint a 600-800 milliárdos kihasználtság lehet reális jövő év végéig, jóval kisebb, mint amekkora a keret.

PB: Ezt mire alapozza?

WL: Az eddigi tendenciákra, a piacismeretre, az ügyfélkörre. Én már örülnék, ha az OTP Bank 70-80 milliárdot el tudna hozni a második szakaszban másfél év alatt. Ha a mi aktivitásunk mellett is ennyire számítunk, akkor a piacon valószínűleg a többieknek sem sikerül sokkal többet kiadni, mint az első szakaszban.

PB: Milyen éles a verseny a kereskedelmi bankok között a programban?

WL: A jó ügyfelekért megy a verseny. Látszik a piacon, hogy még a problémás bankok, amelyekről tudjuk, hogy kevés a tőkéjük, sok volt a veszteségük, azok is nagyon ragaszkodnak a kulcsügyfeleikhez. A forrásért nincs harc, mert az rendelkezésre áll.

PB: Mi kellene még Ön szerint ahhoz, hogy beinduljon a hitelezés, a növekedés?

WL: Az olcsó hitel önmagában nem elégséges feltétele a növekedésnek és a beruházásoknak. Ahhoz piac, fogyasztás, kiszámíthatóság is kell. Fejlesztést nem lehet csak hitelből megvalósítani, saját erő is kell, meg vállalati jövedelmezőség. Az elmúlt időszakban itt is tapasztaltunk negatív tendenciákat, a cégek jövedelmezősége az elmúlt 4-5 évben romlott.

PB: Született viszont egy határozat a Gazdasági Versenyhivatalnál, 11 pénzintézetet büntettek csaknem 10 milliárd forintra, amiért közösen dolgoztak azon, hogy minél kevesebben élhessenek a végtörlesztéssel. A bírságnak majdnem a felét az OTP-nek kellene fizetnie. Fizetnek?

WL: Pont az MNB növekedési konferenciáján ültem, dicsértük a Növekedési Hitelprogramot, és a gyönyörű kilátásokról beszéltünk, az MNB vezetői közölték, hogy a bankszektorra is hogy számítanak, amikor jött ez a hír. Mondtam is azonnal, hogy némi ellentmondást vélek felfedezni az MNB szándéka és a Gazdasági Versenyhivatal döntése között. Az egyik szeretné, hogy hitelezzenek a bankok, a másik meg vitatható büntetést ró ki arra a szektorra, ami ezáltal kevesebbet tud hitelezni.

Névjegy

Wolf László 1983-ban végzett a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen. A diploma megszerzése után a Magyar Nemzeti Bank Bankkapcsolatok Főosztályán dolgozott 8 évig, majd 1991 és 1993 között a BNP-KH-Dresdner Bank treasury vezetője volt. 1993 áprilisától az OTP Bank Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatója, 1994-től pedig a Kereskedelmi Banki Divízió vezérigazgató-helyettese.

A kockázatkezelők rendszeres találkozója egyébként nem ütközött a versenytörvénybe, ezért jogorvoslatot kérünk. Nem volt olyan egyeztetés, ami akadályozta volna a hitelnyújtást. Arra a kockázatkezelőknek nincs rálátásuk, hogy hogyan értékesítünk hiteleket, ők azt nézik, hogy ha jön egy hitelkérelem, az megfelel-e a bank szabályzatainak. Azok, akik ezeken a találkozókon ott voltak, nem a bank csúcsvezetői, tehát nem ők hozzák a stratégiai döntéseket.

Az elmarasztaló döntésben kifogásoljuk az arányokat is, azt például, hogy a Takarékbankhoz képest nagyjából 3900-szoros a büntetési tételünk, miközben az üzleti aktivitásban ilyen mértékű különbséget nem látunk. Vagy mondok mást: 170 ezren végtörlesztettek, és a Gazdasági Versenyhivatal megállapítása szerint 6 ezer hitelest zártak ki a bankok a végtörlesztésből. Lehetnek ilyen ügyetlenek a magyar bankok?! Ha valóban tudatosan összehangoltuk volna a tevékenységünket, akkor nem 6 ezer ember kimaradása lett volna az eredmény, szerintem.

A hitelezési aktivitást is rontja, hogy most 10 milliárddal kisebb lesz a bankok tőkéje, és nem hiszem, hogy a kisebb bankok teljes mértékben pótolni tudják ezt. Nem látni, hogy a Gránit Bank, a Széchenyi Bank vagy akár a Takarékbank, amit alig büntettek, át tudná venni a jelentős ügyfélkörrel rendelkező közép- és nagybankok súlyát. Ilyen értelemben azt gondolom, hogy ez a büntetés nem csak azért káros, mert nem igazságos.

PB: Azt olvasom, hogy Magyarországon a bankok működőképességük határán vannak, miközben például az OTP erősítene Szerbiában és Romániában. Így van?

WL: Mondtam volna ilyet?

PB: Ön nem, de Csányi Sándor igen.

WL: Differenciált a bankszektor helyzete. Az a baj, hogy azok, akik eddig fontos szerepet játszottak a piacon, a működőképességük határán vannak, nem tudnak növekedni, mert tőkekorlátjaik vannak. A bankszektorban ettől függetlenül vannak nyereséges bankok, ilyen például az OTP Bank, amelynek van elegendő tőkéje és likviditása akár a további terjeszkedéshez is. Ezért azt gondoljuk, hogy azokban az országokban, ahol kicsik vagyunk, muszáj lépnünk valamit, meg kell próbálni nagyobbá válni. Ez akvizíción keresztül lehetséges. Románia és Szerbia is ezek közé az országok közé tartozik, de máshol is nézelődünk.

PB: Tehát igaz a hír.

WL: Ez nem hír, mert korábban is így volt, de ettől még persze igaz.

PB: Februárban tett egy ígéretet, hogy egy éven belül sajtótájékoztatót tart, ahol bejelenti az akvizíciót. Tartható a dátum?

WL: Folyamatosan vizsgáljuk az akvizíciós lehetőségeket. Bonyolultak ezek a tárgyalások, mert a kockázatokat le kell fedni, de úgy látom, előbb-utóbb egyik lehetőség beérik, és akkor jelentkezünk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Pénzügyi és környezeti tudatosságot tanul ezen a héten 350 ezer diák
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 16:03
Ezen a héten 1600 iskolában zajlanak a Fenntarthatósági Témahét programjai és rendhagyó tanórái. Kiemelt téma a zöld gazdálkodás alapjainak elsajátítása.
Pénzügyi szektor Zs. Nagy István lett a Magyar Lízingszövetség elnöke 
Privátbankár.hu | 2021. április 20. 15:04
A két évtizedes lízingpiaci tapasztalattal rendelkező Zs. Nagy István, a Merkantil-csoport kockázatkezelési igazgatója lesz a Magyar Lízingszövetség elnöke, a szervezet eddigi vezetője, Nyikos Katalin továbbra is elnökségi tag marad.
Pénzügyi szektor Kkv-k: 151 milliárd forint NHP Hajrá-s lízingszerződésre
Privátbankár.hu | 2021. április 9. 10:32
Összesen 151,2 milliárd forintértékben finanszírozták a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásait, eszközbeszerzéseit a lízingtársaságok a Magyar Nemzeti Bank NHP Hajrá programjában tavaly április óta – közölte a Magyar Lízingszövetség.
Pénzügyi szektor Megérkezett a Google Pay, egy magyar bank ügyfelei már használhatják
Privátbankár.hu | 2021. április 7. 15:51
Magyarországon a K&H vezeti be elsőként a Google Pay okostelefonos fizetési megoldást a hazai pénzintézetek között. A szakértők szerint az utóbbi időben felgyorsult pénzügyi digitalizációnak mindez újabb lendületet adhat.
Pénzügyi szektor Jelentett az ÁKK az idei első negyedévről 
MTI | 2021. április 1. 17:15
Az ÁKK csütörtöki közleménye szerint az első negyedévben végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021. évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 37 százalékban teljesült 2021. március 31-ig. A magyar állam szabad likviditási tartalékai hozzávetőlegesen a GDP 5,5 százalékát teszik ki az első negyedév végén.
Pénzügyi szektor Valóban két éven belül egyesíteni lehet három nagybankot? - A hét videója
Izsó Márton - Csabai Károly | 2021. március 26. 20:04
A koronavírus-járvány harmadik hullámának kellős közepén jelentette be a Magyar Bankholding Zrt., hogy a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank egyesülési folyamata alig valamivel több mint két év múlva, 2023 közepén lezárulhat. Heti videónkban kollégánk, Csabai Károly azt járja körül, mennyire lehet reális ennyi időn belül egybetolni három nagybankokat, s például kell-e félnie az OTP-nek.
Pénzügyi szektor Részvénypiaci kilátások - újranyitásra hangolva
Natív tartalom | 2021. március 17. 13:53
Az OTP Alapkezelő értékszemléletű részvényalapja, az OTP Fundman Alap felkészült arra, hogy az idei év második felére talán ismét kinyithatnak a gazdaságok. Számos olyan vállalat részvényeit válogatták az Alapba, amelyek a válságot hatékonyságnövelésre és digitalizációra használták fel, hogy az újranyitás után magasabb piaci részesedéssel és a korábbinál nyereségesebb működéssel térhessenek vissza. Érdekes célpiacok és történetek.
Pénzügyi szektor Vezetőcsere az egyik hazai nagybanknál
Privátbankár.hu | 2021. március 16. 11:03
A K&H elnök-vezérigazgatója, David Moucheron a hitelintézet anyabankjánál, Belgiumban folytatja, helyére Guy Libot érkezik.
Pénzügyi szektor Heteken belül kiszállhat Garancsi István a Duna Takarék Bankból
Csabai Károly | 2021. március 16. 05:06
Úgy tudni ugyanis, a lapunk által fél éve megszellőztetett tranzakció célegyenesbe fordult: a Takarékbank tulajdonába kerülhet a hitelintézet. Annak ellenére, hogy érdeklődésünkre ezen információnkat nem erősítették meg, illetve kommentálták az érintettek.
Pénzügyi szektor Csányi Sándor: az OTP-t érdekli a Commerzbank leányának megvásárlása
Csabai Károly | 2021. március 5. 11:51
A legnagyobb hazai hitelintézet 2020-as évét értékelő sajtótájékoztatóján az elnök-vezérigazgató azt is elárulta, tőkehelyzetük lehetővé teszi, hogy a tavaly elmaradt osztalékot az idén várhatóval együtt kifizessék a jegybank által ajánlott türelmi idő lejárta, azaz 2021. szeptember 30. után, s emellett még tovább terjeszkedjenek. Három országban vizsgálnak akvizíciós célpontokat, közülük egyben van már most is jelen az OTP. Az idén lesznek bejelentések - helyezte kilátásba Csányi Sándor.
hírlevél
depositphotos