Simák Pál szerint ugyanis a CIB továbbra is univerzális hitelintézetként, országos lefedettséget biztosító fiókhálózattal kíván működni úgy, hogy reagálva az ügyféligényekre és figyelembe véve a jövedelmezőségi szempontokat folyamatosan fejlesztik, alakítják a hálózatukat. Meglévő 67 fiókjuk 25-30 százalékát modernizálnák a következő négy évben, amire 10 millió eurót költhetnek.
A CIB 13,7 milliárd forintos adózott nyereséggel zárta a 2018-as évet, aminek jelentőségét növeli, hogy ezúttal jóval kevesebb céltartalékot szabadított fel az előző évhez képest. Mérlegfőösszege és hitelállománya több mint tíz százalékkal nőtt, költséghatékonysága is javult. Rossz hiteleinek aránya 1,9 százalék, ami az elnök-vezérigazgató szerint kiemelkedő a bankszektorban.
A tranzakciós illetékkel kapcsolatos fejlemények – a kormányzat által kilátásba helyezett csökkentése, majd az attól való visszakozás – nem befolyásolják a bank működését, mivel a CIB már most sem hárítja tovább az ügyfeleinek a terhet. Ezzel együtt szeretnék, ha teljes mértékben eltörlődne a tranzakciós illeték – jelentette ki Simák Pál.
Az azonnali átutalások július 1-jei elindítására a CIB felkészült. A banktól indított átutalások már most is 7 másodpercen belül áttérnek a másik szolgáltatóhoz (az új rendszerben ezt 10 millió forintig maximum 5 másodperc kell megvalósítani). Tranzakcióik 98 százaléka már interneten bonyolódik, személyi kölcsönt mobilapplikációs igénylés esetén az ügyfeleknek 7 perc alatt folyósítanak. A bank tervei szerint még az idén a fiókokban papírmentesen lehet majd számlát nyitni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
