Szigel Gábor, a jegybank vezető elemzője a Szabadság és Reform Intézet (SZRI) csütörtöki konferenciáján kiemelte: a válság kirobbanása után a devizahitelek esetében Magyarországon a hitelkamatok fokozták, míg más országokban enyhítették az adósok árfolyamsokk miatt bekövetkezett terheit. Az MNB vezető elemzője elmondta, hogy a lakosság számára, a végtörlesztés ellenére, komoly kihívás a devizatartozások törlesztése. A devizakölcsönök jelentős terhe is hozzájárul a lakosság alacsony szintű fogyasztásához, ami közvetve negatívan hat a magyar gazdaság bővülésére.
A devizahitelezés első éveiben kedvező tapasztalatai voltak a bankoknak
Marko Voljc szerint a figyelmeztető jelek ellenére teljesen nem tudták megszüntetni a devizahitelezést, mert akkor veszítettek volna a bank itteni piaci részesedéséből. A K&H egykori első embere szerint az itteni bankok is felelősek a devizahitelezés magyarországi nagyarányú megugrásáért, mivel a devizahitelek jelentős részét, mintegy 70 százalékát ügynökök, hitelközvetítők segítségével nyújtották a hitelintézetek. Ezeket a devizahiteleket sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni, prudensebben átnézni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben a pénzintézeteknek fejleszteni kell hitelezési és kockázati tevékenységüket, kultúrájukat - emelte ki Marko Voljc.
Horvátországban kevésbé futott fel a devizahitelezés
Marko Skreb, a horvát jegybank egykori elnöke úgy vélte: Horvátországban az eredményezte a magyarországinál kisebb felfutást a devizahitelezésben, hogy a volt Jugoszláviában 40-50 évig magas volt az infláció, ezért a lakosság is nagyrészt devizában, korábban német márkában, majd euróban tartotta megtakarításait. Így komoly devizamegtakarítással rendelkezett a horvát lakosság, amely mind a mai napig jellemzi Horvátországot.
Jelasity Radován, a szerb nemzeti bank egykori elnöke is szólt erről előadásában, hozzátéve, hogy a szerb központi bank számos intézkedést hozott az ottani bankok devizakölcsön nyújtásának visszafogására. Kifejtette, hogy előbb úgy igyekeztek korlátot szabni a devizahiteleknek, hogy a bankok kötelező tartalékrátáját emelték több lépcsőben, majd elrendelték, hogy a fogyasztási hitelek összállománya egy-egy szerbiai bank esetében nem mehet fel a bank tőkéjének 150 százaléka fölé. Ekkor a pénzintézetek jó része tőkét emelt, olyannyira, hogy a szerbiai bankok átlagos tőkemegfelelési mutatója 20 százalék fölé emelkedett.
A Hamászt okolták. 
