Miközben mindenki úgy gondolja, hogy a jövőben nagyot dobhat a lakáshitelezésen a munkáltató által nyújtott lakáshitel-támogatás, számos kérdéssel kapcsolatban egészen mostanáig igen sok volt a bizonytalanság – köszönhetően annak, hogy az szja-törvény még nem adott egyértelmű iránymutatást - csak egy félmondattal egészült ki az adható cafeteria-lehetőségek köre. Az NGM április 3-ra készült el a lakáshitel-cafeteria részletszabályainak rendeletével. Ez szellemiségében - meglepően - igen komoly rugalmasságot biztosító rendelet lett, ahol a feladatok döntő része a juttatást nyújtó munkáltatóra hárul, a bankok feladatai csekélyek. Miután azonban a munkáltatók számára előírtak teljesítése meghaladhatja a cégek hr-osztályainak lehetőségeit, elkél a segítség ahhoz, hogy valóban sikeres legyen a konstrukció. Ennek érdekében az OTP Bank saját szolgáltatással, OTP Adlak (Adómentes Lakáshitel-támogatási Szolgáltatás) igyekszik segíteni a munkáltatóknak – jelentette be Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese.
Az OTP félmilió igénybevevővel számol
Hogy potenciálisan mekkora kört érinthet az 5 évente adómentesen nyújtható 5 millió forint, azt kell látnunk, hogy a lakossági átlaghitelek összege 7 millió forint, igen érdekes. Miután adós- és adóstárs is jogosult lehet a támogatás igénybevételére, a 710 ezer élő lakáshitel-szerződés kapcsán a 4 millió munkavállalóból 1 milliót meghaladó lehet azok száma, akik igénybevehetik a támogatást. A termék óriási előnye, hogy a többi cafeteria-elem 35,7 százalékos közterhével szemben ez valóban adómentesen nyújtható. Az OTP számításai szerint körülbelül 500 000 kedvezményezettje lehet a munkáltatói vissza nem térítendő lakáscélú támogatásnak. Ez egyrészt középtávon hozzájárulhat a hazai lakásvásárlási- és hitelezési piac élénküléséhez, másrészt sokaknak nyújthat segítséget a már meglévő lakáshitelük törlesztésében – vélekedett Kovács Antal. Fontos tudni, hogy a lakástámogatás biztosítása nem csökkenti az 500 ezer forintban maximált cafeteria-kereteket – bár vélhetően a cégek döntő részének számára nincs mód arra, hogy minden kedvezményes béren kívüli szolgáltatást biztosítson a dolgozóiknak. Az igazolási rend ugyanakkor azt is garantálja, hogy a NAV fel tudjon lépni olyan esetekben, amikor a munkáltatók nem új juttatásként, hanem a bér (egy részének) közteher-mentes kifizetésére igyekeznék felhasználni az új lehetőséget.
Milyen igazolások kellenek?
S hogy miért olyan komoly az igazolási/bonyolítási teher? Ezt akkor látjuk leginkább, ha végigvesszük a feltételeket. A támogatást csak banki átutaláson keresztül lehet nyújtani, a banknak igazolást kell kiállítani a cég felé arról, hogy ilyen tranzakciót indított. Fontos tudni – szemmel láthatóan ezzel kevesen vannak tisztában – hogy az ügyletben nem a hitelt nyújtó bank, hanem az utalást indító hitelintézet – vagyis a munkáltató pénzintézete – szerepel: ennek a banknak feladata, hogy a rajta keresztül átutalt támogatásokról igazolást adjon ki, és a NAV felé adatszolgáltatást teljesítsen.
A támogatás maximuma az ingatlan bekerülési értékének 30 százaléka. Ez adásvételnél viszonylag könnyen kiszámolható, ám lakásépítésnél már olyan gondokat okozhat, ahol a cégnek elkél a szakértői segítség. Ugyancsak nehezen várható el, hogy a munkáltató tisztában legyen azzal, hogy vajon támogatható lakáscélra vették-e fel a hitelt. Ezek között ott szerepel a vásárlás, építés, korszerűsítés, lakáscélú hitel törlesztésére felvett kölcsön törlesztése, illetve az árfolyamgáthoz kapcsolt gyűjtőszámlahitel-törlesztése is. Ugyanakkor a felújításokra felvett hitelek után – legalábbis a mostani szabályozás szerint – nem vehető igénybe a támogatás. Feltétel a méltányolható lakásméret is, ám az új szabályozás a korábbi összetartozó feltételek szobaszám-érték-együttlakók hármasából az értékre vonatkozó tételt kivette.
Annak igazolása, hogy valóban lakáshitel-törlesztésre ment-e az utalás, kissé nehezen ellenőrizhető a munkáltató oldaláról. Ugyanis zárt rendszernek ez csak akkor minősülhet az ügylet, ha az utalás egy hitelszámlára, vagy egy banki központi átmeneti számlára megy. Ha viszont a dolgozó folyószámlájára megy a pénz (mert a bank onnan vonja, vagy ő utalja a törlesztést), az év végén a dolgozónak igazolni kell, hogy az adott évben legalább a megkapott támogatás összegével megegyező hiteltörlesztés történt. Ezt az igazolást naptári évre kell kiállítani, így nem helyettesíthető a bankok által kiállított folyósítási évenként kiadott igazolással.
A feltételek nem teljesítésével komoly büntetést kockáztatnak a dolgozók és a munkavállalók. A NAV ugyanis jogosult arra, hogy a jogtalannak minősített kifizetések 20 százalékkal növelt értéke után visszamenőleg számítsa fel a teljes körű közterhet és azt hajtassa be.
Mit ad az OTP Adlak?
Az OTP Adlak szolgáltatás mobilrendszerben épül fel.
Egyrészt a bank természetesen január 31-ig kiadja az igazolást a hitezetteknek – ez a szolgálttás az egyetlen, amelyhez – természetesen – elengedhetetlen az, hogy az ügyfél OTP (hitel)számla tulajdonos legyen. A többi szolgáltatást ugyanis a bank lényegében minden cégnek biztosítani tudja.
Ezen túl ugyanakkor a bank bármely munkáltatónak segítséget nyújt abban, hogy igazolják a dolgozó jogosultságát a támogatás igénybevételére. Ennek a vizsgálatnak a díja 10-30 ezer forintos egyszeri díjért lesz elérhető.
Lesz mód eseti jelleggel, nagyobb összeget utaló cégeknek is igénybevenni komplex szolgáltatást (vizsglat, igazolás, NAV-jelentés) – ennek díja a bank előzetes tervei szerint 3,9 százalékos lesz. Azon cégek, akik ugyanakkor valódi cafeteria-elemként akarják nyújtani a támogatást, célszámlánként havi 3-5 százalékos díjként minden rájuk háruló faladatot átadhatnak az OTP-nek. Ez a költségszint a bank szerint még mindig messze kedvezőbb, mint az egyéb cafeteria-elemek céges költségei, így számottevő érdeklődésre tarthat számot. A szolgáltatáshoz szükséges infrastruktúrát és a potenciális ügyfélkört viszonylag jól lehet majd ráfejleszteni a Széchenyi Pihenő Kártya rendszerére és partnerkörére – mondták el a banknál.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
