A nyáron elfogadott törvényben rögzített vélelem szerint a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseinek 2004 és 2014 közötti egyoldalú módosítását - kamat-, költség-, illetve díjemelését - megengedő általános szerződési feltételek tisztességtelenek.
Ezt a vélelmet azonban a pénzintézetek az állam ellen indított perekben megdönthetik, ha bizonyítják, hogy általános szerződési feltételeik (ászf) megfelelnek a jogszabályban rögzített hét elvnek, ezek közé tartozik az átláthatóság, az egyértelműség, az objektivitás, az arányosság, a szimmetria.
Hogy áll a persorozat mérlege?
A bíróság eddig első fokon összesen 63 ítéletet hozott, ebből 60 felperesi keresetet utasítottak el teljesen. Három esetben részben helyt adtak a keresetnek. Egy pénzintézet visszalépett, három pert - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank közös keresetét, valamint az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - pedig felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult.
A másodfokú tárgyalások sorozata hétfőn kezdődött az EvoBank Zrt. perével, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla is az Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette a tárgyalást az Ab eljárásának végéig.
Több perben jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet, mivel az adott pénzintézet nem fellebbezett, a magyar állam pedig - amely nem értett egyet például az indoklás bizonyos pontjaival - visszavonta fellebbezését. A K&H Bank ügyében az ítélőtábla felfüggesztette a másodfokú eljárást a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletének a kijavításáig, mivel abban több sorszámozási hibát is vétett.
Csak hat országban mutatott ki a magyarnál alacsonyabb harmonizált fogyasztóiár-indexet az Európai Bizottság statisztikai hivatala. 
