Igen érdekessé teszi az MKB jegybank felügyelet alá vonását az a tény, hogy úgy kerül sor a nyáron elfogadott szanálási törvény alkalmazására, hogy közben mindenki óvakodik attól, hogy megemlítse a jogcímet. Ennek egyik oka lehet, hogy a szabályrendszer objektív elemei ismereteink szerint hiányoznak, emiatt a jegybanki döntéshozatal bizonyos pontokon azon múlik épp, hogy az MNB elfogadhatónak tartja-e az adott lépést a fő célért, a bankrendszer stabilitásáért, az ügyfélpénzek védelme érdekében.
Nyáron, a törvény elfogadása után adott interjút a Privátbankár.hu számára Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Szanálási főosztályának vezetője. Szerinte a bankszanálással kapcsolatos uniós direktíva szabályozási szellemét pontosan ültették át a magyar jogszabályba, ám néhány kérdés továbbra is nyitott, részletszabályozásra vár. A londoni székhelyű Európai Bankhatóság (EBH) iránymutatásai, illetve rendelettervezetei Gyura szerint csak 2015-re készülnek el, ám a rendszernek addig is működnie kell. Az átmeneti időszakra – de már az EBH tervezeteit figyelembe véve - MNB elnöki rendelet szabályozhatja, hogy a szanálási hatósági jogkörrel felruházott Magyar Nemzeti Bank mikortól, milyen szempontok alapján és feltételek fennállása esetén minősít egy hitelintézetet fizetésképtelennek vagy a közeljövőben fizetésképtelenné válónak. Azt, hogy ilyen rendelet készült-e és azt - a szabályoknak megfelelően - véleményezte-e az ECB, nem hozta nyilvánosságra a jegybank.
Az MKB esetében - ha hinni lehet a jegybanki közleménynek - nincs szó fizetésképtelenség közeli helyzetről, hiszen a bankot likvidnek jellemzi az MNB, s "hibáját" a veszteséges működésben látja. Márpedig a törvény Azt már a törvény is egyértelműsíti, hogy három tényező együttes teljesülése kell ahhoz, hogy a szanálás egyáltalán elinduljon. Először is, az adott pénzügyi intézménynek fizetésképtelenségét (vagy a közeljövőben várhatóan bekövetkező fizetésképtelenségét) objektív adatok alapján be kell mutatni – ez a mai bejelentés után még várat magára, sőt a kommunikáció ennek ellenkezőjét hangsúlyozza. Másodsorban, bizonyítani kell, hogy olyan helyzet állt elő, amely sem piaci, sem felügyeleti eszközökkel nem fordítható vissza. Tekintve, hogy az MNB szerint pusztán reorganizációt hajtanak végre és bizonyos, hogy a jegybank még tőkét sem emel az MKB-ban, alighanem olyan intézkedések megtételére kerül sor, amelyek jó eséllyel az MNB felügyeleti jogköréből következően megoldhatóak lettek volna. Harmadrészt, az is szükséges feltétel, hogy a folyamat megállítása egyértelműen közérdek (a betétesek, pénzügyi stabilitás biztosítása, állami pénzek megvédése vagy épp társadalmi hatás okán). Ez a feltétel vélhetően maradéktalanul teljesül, ám mint említettük a törvény a három feltétel együttes fennállásához köti a szanálási folyamat megindítását. Ugyanakkor annak kimondása, hogy az adott intézmény megmenthető-e ugyanúgy az MNB feladata, mint annak rögzítése, hogy az érintett pénzügyi intézmény - esetünkben az MKB - megmentése közérdek. Ezen pontok vitatására vajmi kevés esélye van bárkinek is.
Vagyis a mostani folyamatban lényegében minden az MNB-n múlik majd. A törvény értelmében ugyanis a szanálási feladatokat ellátó jegybank ugyanis a felügyeleti tevékenységet ellátó MNB-vel (azaz lényegében önmagával) történt előzetes egyeztetést követően, sőt egyes esetekben kifejezett engedélyének beszerzésével írhatja elő majd az MKB-nak a kritikus funkciók ellátására vonatkozó – csoporton belüli, vagy harmadik féllel kötött – új szolgáltatási szerződések kidolgozását, módosítását, új szerződések megkötését. Ugyancsak előírható egyes eszközök elidegenítése, vagy komplett üzletágak bezárása, értékesítése.
Ami a mostani ügy külön érdekessége, hogy senki nem tájékoztatott arról, hogy a szanálási intézkedés meghozataláról a törvénynek megfelelő módon előzetesen egy független értékelő hozott-e döntést. Ezen értékelőket elvben szintén a jegybank választja ki pályázaton. A független értékelés önmagában nem, csak a szanálást elrendelő határozattal együtt támadható meg. Maga a jogorvoslat egyébként - normál bankszanálás esetén érthető módon - igen gyenge lábakon áll, épp azért, hogy a tulajdonosok akadékoskodása nem veszélyeztesse a szanálás folyamatát. Most viszont tiltakozásra aligha lehet számítani, hiszen úgy fest, maga a tulajdonos magyar állam kérte fel az MNB-t a szanálási folyamat megindítására - legalábbis erre lehet következtetni a miniszterelnök szavaiból. (Más kérdés, hogy ilyen felkérésre a törvény értelmében nincs mód.)
A fentiekből is jól látszik, hogy szükséges a közvélemény további informálása. A jegybank a hírek szerint holnap ezt megteszi, természetesen az információkat haladéktalanul továbbadjuk olvasóinknak.
Az Antifát terrorszervezetté tetetné az EU-n belül a kormány.
