A vártnál jobban teljesítettek a térség banki piacai az elemzés szerint. Mindenekelőtt Lengyelország és Oroszország stabilizálódott, egyben ezek a legvonzóbb piacok a régióban - emelték ki a jelentésről kiadott közleményben. Összehasonlításként rámutattak, hogy névértéken és aktuális piaci árakon a régió összes GDP-je az euróövezeti GDP 27 százalékának felel meg, a hitelek ezzel szemben csak 9 százalékát teszik ki az euróövezetinek.

2011 végén a régió bankjainak mérlegfőösszege 2 068 milliárd eurót tett ki, egy évvel korábban 1 846 milliárdot. Ez az euróövezetinek 7,7, illetve 7,2 százaléka volt.

A közép- és kelet-európai bankszektor összességében jövedelmezőbb lett tavaly 2010-hez képest - írták. Az átlagos sajáttőke-megtérülési ráta 12,8 százalékra emelkedett a 2010-es 10,4 százalékról. Középtávon mintegy 15 százalékra emelkedhet a mutató az elemzők szerint.

A hitelállomány átlagos növekedése "egészséges mértékű" a régióban, euróban számítva 13, nemzeti pénznemben számítva 19 százalékkal nőtt az előző évihez képest a Raiffeisen értékelése szerint. A válság előtti nagyon magas növekedés után egy "új normálértékre" állt be a hitelállomány bővülése - írták.

Több ország bankszektora a térségen belül növelte ellenállóképességét azzal, hogy csökkentették hitel-betét mutatójukat. 2009 óta az új betétek nagyobb mértékben növekedtek, mint a hitelek. A kumulált betétállomány 2009 és 2011 között 38 százalékkal, a kumulált hitelállomány 25 százalékkal nőtt.

Nagyot ugrott a nemfizető hitelek aránya Magyarországon

Az elemzés szerint Csehországban, Lengyelországban, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában stabilizálódott a nem fizető hitelek aránya. A legtöbb délkelet-európai országban, valamint Magyarországon és Szlovéniában ezzel szemben az átlagos hét százalékos trendnél rosszabbul alakult a mutató.

A teljes régión belül erőteljes szórást mutat a nemfizető hitelek aránya. Míg Délkelet-Európában átlagosan 14 százalék, az országcsoporton belül Szerbiában és Albániában viszonylag magas, 20 százalék a mutató. A közép-európai alrégióban átlagosan 8,5 százalék, Magyarországon - az előző évi 7,8 százalék után - 16,1 volt tavaly a kimutatás szerint. (Ebben komoly szerepet játszhatott a végtörlesztés, aminek keretében elsősorban a jól fizető adósok viszonylag széles rétege került ki a rendszerből, így összességében a teljes állományon belül nőtt a "rossz ügyfelek" aránya.) A volt szovjet tagköztársaságokban 5 százalék alá csökkent, míg Ukrajnában a csökkenés ellenére még mindig kiugróan magas, 40 százalék felett van az arány.

A legjobb növekedési kilátásai Lengyelországnak és Oroszországnak vannak a gazdaság méretét és várható nominális bővülését tekintve egyaránt. 2012-16 között átlagosan mintegy évi 15 százalékkal nőhetnek a hitelek a két országban. A lengyel és az orosz együttesen a régió banki piacának 60 százalékát teszi ki.