.jpg)
Az MNB-nek jelenleg sem indoka, sem lehetősége nem volt a kamat változtatására - vélik az elemzők
.jpg)
A következő hónapokban emellett azért sem valószínű a kamatcsökkentés, mert az EKB akár már áprilisban kamatot emelhet, ami szűkíti a magyar monetáris lazítás mozgásterét.
Kamatcsökkentésre az elemző szerint akkor lesz lehetősége a testületnek, ha a jelenlegi, viszonylag pozitív folyamatok kitartanak, a Széll Kálmán terv végrehajtása megfelelően halad és az inflációs kockázatok nem válnak valóra. Erre legkorábban a második félévben nyílhat lehetőség, de az elemző inkább azt tartotta valószínűnek, hogy év végén is 6 százalékon áll majd az alapkamat.
Várhatóan az új tagok is a megkezdett úton haladnak majd tovább
Ismert, vélhetően enyhébb monetáris politikát támogatnak majd, de már kinevezésükkor világos volt, hogy a monetáris politikába nem hoznak hirtelen változást.
Suppan Gergely is hasonló érvekkel indokolta a tartást. Hangsúlyozta, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok mellett sincs belső inflációs nyomás a gazdaságban, és a forint is erősödött az elmúlt időszakban. Az elemző is 6 százalékos alapkamatra számít az év végén.
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere közleményében kifejtette: az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ugyan javult az elmúlt időszakban, várakozásuk szerint azonban az új inflációs jelentés továbbra is cél feletti inflációt jelez majd előre a monetáris politika számára meghatározó időhorizonton.
Az új jelentés azért is érdekes lesz, mert a jegybank egy olyan kamatpályát is publikál majd, amely előrejelzésük szerint az inflációs cél teljesítéséhez szükséges - tette hozzá. Feltehetően ez jelenleg nem mutat esélyt a csökkentésre, sőt inkább további szigorítást tarthat indokoltnak. Ez az új tagokat is mindenképp óvatosságra intheti, hitelességi szempontból várható, hogy nem az MNB stábbal szembeni konfrontációval kezdik meg működésüket - jegyezte meg.
A pozitív tényezők mellett sok a bizonytalanság
Bebesy szerint egyelőre csupán kínálati okok, a globális élelmiszer- és nyersanyag-áremelkedés miatt haladja meg a hazai infláció a 3 százalékos jegybanki célt. Az ország kockázati megítélése is javulni kezdett, a CDS felár visszatért arra a szintre, ahol tavaly a kockázati megítélés romlására hivatkozva a kamatemelési ciklus elkezdődött.
A biztató tényezők ellenére továbbra is úgy gondolja, hogy egyelőre nincs tér kamatcsökkentésre. Továbbra sem lehet ugyanis tudni, hogy az szja-kulcs változások, a nyugdíjpénztári reálhozam realizálások, és az idei évre ajánlott bérnövelési iránymutatások milyen fogyasztásnövekedést generálnak majd.
Hozzátette azt is, hogy a fiskális politika területén számos bizonytalansági tényező maradt még, hisz a Széll Kálmán Tervben meghatározott kiadási lefaragásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket még nem határozták meg.
A 6 százalék lehet a csúcs
Az Equilor Befektetési Zrt. elemzésében azt emelte ki, hogy továbbra is az inflációs pálya alakulása marad döntő a kamatciklus alakulásában, így a saját prognózisukat is az első negyedéves Inflációs Jelentés szerdai publikálását követően értékelik újra. Jelenleg kitartanak amellett, hogy a kamatpálya elérheti a csúcsát a mostani 6 százalékon és idén már nem fog tovább emelni a jegybank, sőt akár egy 25 bázispontos vágás sem elképzelhetetlen. Jövő év végére pedig 5,5 százalék körüli alapkamatra számítanak, amennyiben a nemzetközi környezetben sem történik meg egy tartós lehűlés.
A monetáris tanács összetételével kapcsolatban azt is kiemelték, hogy a múlt héten kinevezett tagok közül inflációs szakember is bekerült a döntéshozatali testületbe, amelynek köszönhetően inkább erősödött az árstabilitás biztosítására hivatott jegybanki mandátum, mint csorbult, ahogyan arra a jelölést megelőzően számítottak sokan.
|
Londoni elemzők: a következő hónapokban marad a 6 százalékos MNB-kamat A következő hónapokban nagy valószínűséggel még nem változik a jelenlegi, 6,00 százalékos MNB-alapkamat, bár az kérdéses, hogy a jövő év végére a magyarországi infláció visszasüllyed-e a 3 százalékos éves célszintre - vélekedtek a magyar jegybank monetáris tanácsának hétfői, a kamatszintet nem módosító döntésére és Simor András bankelnök sajtótájékoztatójára reagálva londoni felzárkózó piaci elemzők. A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői kommentárjukban közölték: arról "kevésbé" vannak meggyőződve, hogy az infláció jövőre valóban a 3 százalékos célra lassul - a ház saját előrejelzése 3,5 százalék -, de ha a forint tartósan erős marad, az elősegítheti a felfelé ható inflációs kockázatok mérséklődését. A JP Morgan szakértői szerint jóllehet a gazdasági kilábalás üteme "élénkülni látszik", a magyar gazdaságban mutatkozó kibocsátási rés azonban várhatóan negatív marad a belátható pénzügypolitikai távlatban, és az eddig végrehajtott, 0,75 százalékpontnyi MNB-kamatemelés is csökkenti a másodlagos inflációs hatásokat. A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét mutatja negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet. Galambok vagy sem? A JP Morgan londoni elemzőinek hétfői kommentárja szerint az a tény, hogy a monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén nem vitattak meg kamatcsökkentési javaslatot, megerősíti a ház azon nézetét, hogy az MNB pénzügypolitikai testületének új tagjai nem "túlzottan galamb" - vagyis nem enyhítéspárti - alapállásúak. A ház mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB-alapkamat "a következő 6-9 hónapban" nem változik. Az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének vezető felzárkózó piaci közgazdásza, Nigel Rendell a hétfői MNB-kamatdöntés utáni kommentárjában hasonló véleményének adott hangot. Rendell megfogalmazása szerint "semmi olyasmi" nem hangzott el hétfőn az MNB részéről, ami módosítaná az RBC Capital Markets azon előrejelzését, hogy az alapkamat "néhány hónapig" még változatlan marad. Az elemző szerint ugyanakkor ha a magyar gazdasági kilábalás megtorpanna, abban az esetben továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a négy új monetáris tanácsi tag szavazati többségével lejjebb viheti a jegybanki kamatot. |
MTI
Nem adtak érte annyit, amennyit kértek. 
