A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről a korábban megjelent 2011. évi LXXV. tv. rendelkezik. Ebben szabályozásra került, hogy kik tudják igénybe venni az árfolyamrögzítés lehetőségét és milyen határidővel, mivel a rögzítés feltételei jelentős számú adóst zár ki a könnyítés lehetőségéből.
Az árfolyamrögzítés igénybevételéhez fontos, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig írásban jelezni kell a finanszírozó banknak, hogy kezdeményezni kívánják az árfolyamrögzítést, amennyiben deviza alapú hitelt (ami lehet akár LTP-vel, akár életbiztosítással kombinált is) vett fel az adós, és nincs vagy legfeljebb maximum 90 napos fizetési késedelemmel rendelkezik. Szintén fontos, hogy egyéb fizetés könnyítő lehetőség igénybevétele mellett nem veheti igénybe a könnyítést, a Fészekrakó program keretében felvett kölcsön pedig nem minősül könnyítésnek. Lényeges szabály, hogy az ingatlan ne álljon végrehajtás alatt, és az eredeti folyósítás pillanatában a forgalmi értéke ne haladja meg a 30 millió forintot.
|
Gátat szabnak a törlesztőknek - indul a rögzítés A lakásfedezetes devizaalapú hitellel rendelkezők mától kérhetik írásban bankjuktól a törlesztési árfolyam rögzítését. Részletek>> |
Mindennek ára van
Bánfalvi László az Otthon Centrum hitelközvetítési üzletágát is működtető HC Központ Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett, hogy akiket a CHF árfolyam rögzítése érint, a rendelet szerint 3 évre 180 forintos árfolyammal törleszthetik hitelüket, a jelenlegi cca. 230-as árfolyammal ellentétben, ami egy kicsit több mint 20%-os törlesztő részlet csökkenést jelenthet. Jó hír még, hogy a hitelszerződés módosításának közjegyzői díját nem lehet az ügyfélre hárítani, azt a bankok fizetik.
A 3 év letelte után viszont ennek az az „ára”, hogy lényegesen magasabb is lehet a törlesztőrészlet a csökkentetthez képest. A gyűjtőszámla törlesztése miatt ugyan 15%-ot nőhet csak a teljes törlesztő részlet, de az árfolyam és a piaci kamatok változása nem kiszámítható, így egy negatív forgatókönyv esetén a havonta a banknak fizetett törlesztő részlet 15%-nál nagyobb mértékben is nőhet. Bánfalvi László ezért hangsúlyozta, hogy sok múlik azon, hogy az árfolyam mikor stabilizálódik, milyen szintre áll be, hogyan fog változni a BUBOR, és hogyan alakul a háztartások jövedelmi helyzete.
Kamatokra felkészülni!
Az árfolyam esetleges további és tartós gyengülése azt hozza magával, hogy a gyűjtőszámlán képződő tartozás is jelentősen nő, ráadásul ez a tartozás folyamatosan kamatozik (a 3 havi BUBORNAK megfelelő kamattal – ami most kb. 6%). Ráadásul 3 havonta kamatos kamattal növelt módon, ami növeli a terheket.
Természetesen, ha a forint árfolyama tartósan erősödik, akkor ilyen gond nincs, viszont attól még 3 évig folyamatosan 180-as árfolyamon kell törleszteni, s az árfolyamból adódó pozitív változást az adós nem fogja érezni. A 3 év letelte után a normál annuitással történik a kamatszámítás (úgy mint egy lakáshitel – havi egyenlő részletekben). Ennek a kamatát a pénzintézet fogja meghatározni, valószínűleg az azonos célú aktuális piaci forinthitelek kamatával (ami jelenleg 10-12% körül mozog) lesz egyenlő.
Az pedig természetes, hogy a teljes tőketartozás (hiszen így már 2 hitele lesz az adósnak) is megemelkedik, kb. 10%-al. Az előtörlesztést pedig a bankok a deviza kölcsönre vonatkozó előtörlesztésként fogják elszámolni, ami szintén további költséget jelent.
Mire kell figyelni a 36 hónap után?
A fő szabály (163/2011 (VIII. 22.) Korm. rend), hogy a gyűjtőszámla hitelre vonatkozó törlesztő részlet nem haladhatja meg a rögzített árfolyam időszakának utolsó részlet 15%-át. Természetesen a devizahitel-részre nem vonatkozik ez a korlátozás (az árfolyamváltozással együtt nő vagy csökken). A Hitel Center Központ ügyvezetője szerint ez azért lényeges, mert könnyen lehet olyan eset, hogy a 15%-os szabály miatt a bank (erre a jogszabály lehetőséget biztosít) a gyűjtőszámla hitel futamidejét megemeli, akár az eredeti deviza kölcsön futamidejét meghaladó maximum 30 évvel és a hiteladós legfeljebb 75 éves koráig.
|
Rajta tartják a szemüket a bankokon A nemzetgazdasági miniszter által létrehozott otthonvédelmi monitoring bizottság feladata, hogy figyelemmel kísérje a bankok viselkedését és azt, hogyan érvényesül a devizahitelesek megvédése érdekében létrejött árfolyamgát intézménye. Részletek>> |
Az árfolyam alakulása továbbra is kulcskérdés
A hosszabbítás nagysága pedig alapvetően az árfolyam alakulástól függ, hiszen ha tartósan 240-es árfolyam lesz a következő 3 évben, akkor erre valószínűleg nem kerül sor („csak” a törlesztő részlet emelkedik), míg egy tartós 260-as vagy e feletti árfolyam akár több tízéves futamidő emelkedést is jelenthet.
Bánfalvi László szerint ebben az időszakban lényeges, hogy mindenki maga döntse el, hogy a jelenlegi helyzetében szüksége van-e az árfolyam védelemre, vagy másképpen is védeni tudja magát az adóság terhétől (léteznek már önálló banki árfolyamvédő programok is) és ki tud tartani ebben a helyzetben.
Legfőképpen azonban a svájci központi bank, illetve a svájci kereskedelmi bankok lehetnek legnagyobb „jótéteményesei” a magyar deviza hiteleseknek, ha piaci intézkedéseikkel lehetővé válna, hogy a CHF árfolyama visszatérne a korábban megszokott 160-180 forintos sávba. Érdemes felkeresni egy szakembert, aki mind a rendeletnek megfelelő részletes szabályokról, mind pedig az egyéb banki védelmi programokról felvilágosítást tud adni, hogy teljesen tisztában legyen a jogokról, lehetőségekről és kötelezettségekről.
Privátbankár
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
