Az MBVK-nak is feltűnt, hogy a klasszikus devizahiteleseket nem védi a törvény

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) alelnöke szerint a júliusban elfogadott devizahiteles törvény néhány rendelkezése még tisztázásra szorul. Császti Ferenc szerint nem egyértelmű például azok helyzete, akik devizában vettek fel hitelt és devizában is törlesztettek, azaz „valódi” devizahitelt kaptak (néhány banknál opció, más, kisebb hitelintézetnél pedig egyetlen termék volt a devizahitel). Arra, hogy – a végtörlesztési törvény első változatához hasonlóan – a devizahiteleseket kihagyták a törvényből már a Privátbankár is felhívta a figyelmet. Esetükben ugyan az árfolyamrés-visszaírás értelmetlen, hiszen elvben nem tudható, hol szerzik be a törlesztéshez szükséges valutát, noha ők bizonyosan szembesülnek az eladási és a vételi árfolyam különbségével. (Persze épp e kör miatt látszik, hogy mennyire fals a Kúria érvelése arról, hogy a deviza alapú hitelek esetében nem történik konverzió.) Ami ugyanakkor bizonyos, az egyoldalú kamatemelések esetleges tisztességtelensége őket is sújtja, azaz a törvénynek erre a körre is ki kellene terjednie.

A kamarai elnök egyértelműsítette: a törvény nem vonatkozik a kereskedelmi célú hitelekre és a vállalakozói hitel felvételekor tett kezességvállalásokra sem, függetlenül attól, hogy deviza-, vagy forintalapú hitelekről van szó.

Külföldön felvett hitel tartozása végrehajtható

Császti Ferenc szerint fontos tudni, hogy a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó határozat csak olyan esetben teljesíthető, ha a hitelt nyújtó pénzintézet Magyarországon van bejegyezve, és itt legalább fiókteleppel, vagy telephellyel rendelkezik. Azok a nyugat-magyarországi hitelfelvevők, akik egy osztrák banktól Burgerland-ban vettek fel hitelt, akkor sem tartoznak a törvény hatálya alá, ha az adott banknak Magyarországon leánybankja működik, hiszen a hitelt nyújt bank nem a magyar hitelintézet volt.

Nem automatikus a tiltás leállítása

Császti Ferenc hangsúlyozta, hogy a törvény nem azt jelenti, hogy megszűnnének a felvett hitelekből adódó adósi kötelezettségek. Bár esetükben most "szünetelnek" a konkrét végrehajtási cselekmények, ugyanakkor nagyon fontos tudni, hogy ettől a kamatok még folyamatosan ráterhelődnek a tőketartozásra.

Ennek elkerülése lehet az oka annak, hogy az MBVK elnöke arról beszélt, hogy az érintettek, akinek a hitelszerződése az új törvény hatálya alá esik, kérhetik a végrehajtótól, hogy állítsa le fizetése letiltására elrendelt végrehajtást. Ennek a végrehajtó mérlegelés nélkül eleget tesz, ám a jelek szerint ezt automatikusan nem lépi meg.

A törvény hatálybalépése előtt a végrehajtó által értékesített ingatlanokkal kapcsolatban lefolytatható a jogorvoslati eljárás. Ezeket az ingatlanokat kiüríttetni és birtokba adni is lehet. Viszont ha lakóingatlanról van szó, belép a kilakoltatási moratórium. Az ilyen ingatlannál várni kell a birtokbaadással addig, míg a moratóriumot fel nem oldják. Eközben ugyanakkor az adóst nem köti semmi, azaz, ha módja van rá, eladhatja az ingatlanát, ha közben kiegyenlítette a tartozást.

Az áruhitelt érdemes fizetni

Van olyan eset is, amikor a végrehajtást kérő (hitelező) kérheti annak bírósági megállapítását, hogy szerződése nem esik most elfogadott törvény hatálya alá, mert sem az árfolyamrésre vonatkozó kikötés, sem az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó passzus nincs benne - mondta. Ilyen lehet a forint alapú áruhitel-szerződés, ahol az ügyfél annak ellenére nem fizet, hogy a futamidő alatt nem történt kamatváltozás – hívta fel a figyelmet Császti Ferenc.