Az MNB tartotta magát "fogadalmához"

Piaci elemzők szerint elsősorban az eurózónában egyre terjedő adósságválság miatt várható volt a Magyar Nemzeti Bank hétfői döntése, amellyel megszakította a tavaly nyáron kezdett folyamatos kamatvágások sorozatát. A szakértők egyelőre nem várnak újabb kamatcsökkentést.

A monetáris tanács hétfői kamatdöntő ülésén változatlanul 5,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ami azonban továbbra is történelmi mélypontot jelent.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere a döntést kommentáló közleményében kifejti: a májusi tőkepiaci események megmutatták, hogy mennyire törékeny a piaci helyzet, és ilyen környezetben érthető az MNB óvatossága.

A szakember szerint a jegybanki döntést a kamatszintről alapvetően két tényező alakítja. A gyengébb növekedési kilátások és az ebből adódó mérsékelt inflációs környezet az alacsony kamat mellett szól, ugyanakkor az államadósság finanszírozhatóságával kapcsolatos aggodalmak határt szabnak a monetáris enyhítésnek. Megjegyzi, hogy a jegybank a legfrissebb inflációs jelentésében várhatóan felfelé módosítja az előrejelzését, és ez a korrekció is inkább az óvatosság irányába mutathat.

Bebesy Dániel rámutat, hogy a recessziós környezet miatt a világban általában alacsonyak a kamatok, azonban ahol a piac megkérdőjelezi az adósságpálya fenntarthatóságát, az utóbbi hatás dominál, és a gyenge növekedés ellenére csak magas kamatszinttel biztosítható a finanszírozás. Hozzáteszi: Magyarország esetében jó lenne elkerülni, hogy az utóbbi csoportba tartozzon, azonban ez nagyban függ majd az új kormány költségvetési politikájától.

A Budapest Alapkezelő szakembere szerint az MNB mostani döntése nem feltétlenül jelenti azt, hogy véglegesen megszakadt volna a monetáris enyhítés, kedvezőbb külső környezet és biztatóbb hírek a várható magyar fiskális politikával kapcsolatban esetleg újra lehetőséget teremthetnek a vágásra.

Kovács Roland, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője közleményében kiemeli, hogy a jegybank konzekvensen tartotta magát korábbi "fogadalmához", hogy csak akkor kerül sor újabb kamatcsökkentésre, ha az ország kockázati megítélése nem romlik jelentősen. Mivel az eurózóna adósságválsága eszkalálódni látszik és emiatt a befektetők azt árazzák, hogy a törékeny európai gazdasági kilábalás megbicsaklik, a magyar piaci eszközök - több fejlődő piaci eszközzel egyetemben - alulsúlyozásra kerültek a külföldi intézményi befektetők portfoliójában. Így szinte elkerülhetetlen volt az MNB hétfői döntése.

Az elemző szerint a következő hónapokban is alapvetően az eurózóna adósságválsága határozza meg a magyar jegybanki alapkamat alakulását, ugyanis a befektetők ennek fényében ítélik meg a nem eurózóna tag, de európai államok gazdaságát is. Kovács Roland úgy véli, hogy a spanyol, portugál költségvetési kiigazítások, amelyekhez alkalom adtán más államok is csatlakoznak, nyomottan tartják a kockázatvállalási hajlandóságot, azaz csökkentik az európai, így a magyar tőkepiaci eszközök iránti keresletet. Emiatt nem számol újabb magyar kamatcsökkentéssel a következő néhány hónapban.

MTI