Bárki csődöt hazudhat? Dátumok és kérdések Quaestor-ügyben

Sok kérdést vet fel a Quaestor-csőd, főleg, ha kronologikus sorrendben nézzük. A sokszor a tényeknek is ellentmondó közlések után senki nem csodálkozhat, hogy nő a bizalmatlanság és egyre több a pontos, dokumentumokkal alátámasztott válaszokra váró kérdés az ügyben.

Március 4. Az Index egy ezen a napon tartott háttérbeszélgetésen a Fidesz-frakció egyik tagjától értesült arról, hogy a pártban azt beszélik, folytatódhat a brókerbotrány. A politikus meg is nevezett három céget, köztük a Hungária Zrt.-t és a Quaestort.

Azóta kiderült, hogy a Buda-Cash csődje után – szavai szerint – Orbán Viktor elrendelte, hogy minden minisztérium nézzen utána annak, hogy van-e pénzügyi kapcsolata valamely (itt állítólag nem volt nevesítve, hanem en-bloc) brókercéggel, merthogy dominóhatás fenyeget. Az ezen a napon tartott kormányülésre a HírTV szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium készített előterjesztést, amely szerint minden minisztériumnak abban az esetben, ha állomásoztat közpénzt valamely brókercégnél, azonnal ki kell vonnia, mert ilyen, „dominóhatással fenyegetett” időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani brókercégeknél.

Március 5. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közlése szerint ezen a napon hozták meg a határozatot, hogy a minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház vegye ki a Quaestorban lévő 3,8 milliárd forintot. (Egyes hírek szerint – pl. az RTL Klubban bemutatott ügyféllevél szerint ekkor már legalább egy hete nem fizetett rendesen a kötvényt visszaváltani akaróknak a Quaestor, amely – egyértelmű kötelezettségvállalás nélkül – másodpiacot biztosított a kötvényeknek.)

Ami érdekes az az, hogy a minisztérium szerint a lépést az indokolta – legalábbis ezt írták a Portfolio.hu-nak -, hogy „a Quaestor csődjét - mint az közismert - az okozta, hogy az engedélyezettnél nagyobb mennyiségben bocsájtott ki kötvényeket, és, amikor a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír csődje után az ügyfelek jelentős része elkezdte kivenni a pénzét, a Quaestor egy idő után nem tudta biztosítani a kötvények ellenértékét.”

Csakhogy március 5-én a nyilvánosság előtt még nem lehetett hallani a kivétek gondjairól, de ami ennél is érdekesebb – miként erre a Portfolio.hu is felhívta a figyelmet – a Hungária Értékpapír Zrt.-nél talált szabálytalanságokról csak március 6-án számolt be az MNB. Elvben a Napi.hu már március 5-én hírt adott arról, hogy a Hungária lehet a következő dominó, de ez a cikk 21.15-kor került fel a honlapra, azaz az információ normális, hivatali időben ma még ismeretlen módon kerülhetett a Quaestor betétek kivételéről döntő külügyi tárcához.

Március 8. Válságtanácskozást tart a Quaestor. Tarsoly Csaba a Figyelő értesülései szerint ezen arról beszélt, hogy öncsődöt jelentenek, de megoldódik a helyzet, mert másnap felkeresi Szijjártó Pétert, akitől segítséget remél.

Március 9. A Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház kiveszi a Quaestorban lévő betétjét.

Ugyanezen a napon este a Quaestor sajtóközleményben jelenti be, hogy a Quaestor Financial Hrurira Kft. csődöt kezdeményezett maga ellen. A hírt az MTI 22.13-kor adja ki gyorshírként.

Így jutunk el március 10-hez, amikor a Magyar Országgyűlés Gazdasági Bizottságának reggel 9 órakor kezdődő ülésén Windisch László, az MNB felügyeleti területért felelős alelnöke szó szerint a következőket mondja:

„Mint gondolom, tudják, a Quaestor Csoport tegnap éjjel egy közleményt jelentetett meg, amiben arra hivatkozott, hogy a Buda-Cash Brókerház Zrt. keltette piaci turbulencia és hangulatromlás, tehát a befektetői bizalom megingása ellehetetlenítette a kötvényprogramját, és ezért öncsődöt jelent, illetve segítséget kér a helyzet rendezéséhez.

Azt gondolom, hogy ez a közlemény gyanúm szerint nem tárja fel az igazság valamennyi részletét.”

„Azt gondolom, hogy így zárt ülés nélkül is azt elmondhatom, hogy a tegnapi napon indult meg az előrehozott célvizsgálat a Quaestor Befektetési Szolgáltató Részvénytársaságnál, és erős összefüggést látunk az esti bejelentés és a megindított célvizsgálat között.

A nyomozó hatóságokat már tájékoztattuk, és semmilyen módon nem szeretném a nyomozást ellehetetleníteni, illetve a vizsgálatunkat megnehezíteni, úgyhogy erről nagyon keveset tudok elmondani, de azt gondolom, hogy a közvéleménynek joga van azt tudni, hogy gyanúm szerint a Quaestor-kötvényprogram, mely a felügyelet és mindenki által ismert adatok szerint egy 60 milliárd forintos kötvényprogram, ténylegesen ennél nagyságrendekkel nagyobb.

Tehát egy nagyon-nagyon nagy volumenű többletkibocsátásra került sor. Ez a volumen elérheti a 150 milliárd forintot is, ami azt jelenti, hogy van egy 100 milliárd mérlegfőösszegű vállalkozáscsoport, ez a Quaestor Csoport, amelyből korábbi ismereteink szerint a finanszírozás 60 milliárd forint értékben kötvényoldalról, kötvényeken keresztül történt meg, de fennáll sajnos annak a gyanúja, hogy a valóságban inkább 210 milliárd forint értékben értékesített kötvényt. Azért keresem a szót, mert ténylegesen a kötvény megképzésére nem került sor, tehát ha ez a gyanú igaz, akkor itt egy egyszerű színtiszta, nem szeretném Btk.-san, precízen minősíteni, de mindenképpen egy bűncselekményről van szó.”

Rendkívül gyors és pontos vizsgálat

Mindez azt jelenti, hogy a felügyeleti munkatársaknak egyetlen nap is elég volt ahhoz, hogy meglehetős pontossággal feltárják a visszaélés formáját és módját és a kár összegére is pontos (azóta sem cáfolt) becslést adjanak. A pontos összegmeghatározás azért meglepő, mert a – máig vitatott „önfeljelentéssel” induló - Buda-Cash csőd kapcsán a vizsgálat elindításának második napján összehívott tájékoztatón 100 milliárd forintos visszaélésről beszélt Windisch László, ám a rendőrségi gyanúsítás során ez az összeg kétharmadára csökkent. (Más kérdés, hogy a csődbe ment DRB Bankcsoport befektetőinek kártalanítására a visszaélés összegével nagyjából megegyező, 107 milliárd forintos kölcsön biztosított az Országos Betétbiztosítási Alapnak az Országos Betétbiztosítási Alap.)

Bárki ellenőrzés nélkül csődöt hazudhat?

Továbbra is kérdés, hogy kinek a feladata, felelőssége lett volna/lenne annak kivizsgálása, hogy a Quaestor cége miért csak az MTI közleményben jelentette be a csődöt, s ennek miért nincs nyoma továbbra sem a Cégbíróságon. Tegnap a hvg.hu arról számolt be, hogy továbbra sincs nyoma a csődkérelemnek a hivatali rendszerben. A Privátbankár.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Magyar Nemzeti Bankot, ahol arra a kérdésre, hogy a Quaestor felfüggesztés kapcsán a jegybank kért-e valamilyen dokumentumot azzal kapcsolatban, hogy a társaság kötvénykibocsátó cége valóban kért-e csődvédelmet a cégbíróságtól úgy válaszoltak, hogy a felfüggesztés kapcsán nem történt ilyen lépés. A jegybank kérdésünkre azt válaszolta, hogy „az MNB nem felügyeli a Quaestor kötvénykibocsátó cégét, a brókercégnél (Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.) azonnal felfüggesztette a tevékenységi engedélyt és felügyeleti biztost rendelt ki, amint feltárta a brókercégnél a szabálytalanságokat.”