Befektetés helyett törlesztünk, mint a katonatiszt

Az árfolyamváltozásból és egyéb átértékelődésből eredő nyereséggel együtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2496 milliárd forinttal emelkedett.

A hitel visszafizetés javította a lakosság finanszírozási képességét

A tranzakciókat tekintve az előző évi 992 milliárd után a háztartások tavaly 946 milliárd forintnak megfelelő összegű hiteladósságtól szabadultak meg, alapvetően a 2011-es 1300 milliárdhoz hasonló összegű, 1286 milliárd forintnyi devizahitel nettó visszafizetésével, amelyet forinthitel felvétel csökkentett.

A devizában denominált ingatlan hitelek nettó visszafizetése 593, az egyéb devizahiteleké 500 milliárd forintot tett ki a kereskedelmi bankokkal és még további 161 milliárdot az egyéb pénzügyi közvetítőkkel szemben.

Szembeötlő az állampapír kereslet fellendülése

A lakosság nettó pénzügyi pozíciójavulásának csak mintegy 40 százaléka eredt a tavalyi 593 milliárd forint megtakarításból és befektetésből.  Az összeg elmarad az előző évitől, amely a 2890 milliárdos magán-nyugdíjpénztári vagyon állami átvételével korrigálva 690 milliárd forintnak felelt meg.

Az előző évi 500 milliárddal szemben tavaly 200 milliárd alatt marad a készpénzben vagy bankbetétben elhelyezett összeg, miközben a nem részvény típusú értékpapírokba 134 milliárd helyett tavaly 369 milliárd forint áramlott. Ezen belül különösen szembeötlő az állampapír kereslet fellendülése, amely a hosszú lejáratú állampapírokat és a kincstárjegyeket együtt számolva meghaladta a 483 milliárd forintot, miközben a pénzintézeti papírokból csaknem nettó 110 milliárd forintot váltottak vissza a háztartások.

A tőzsdézés nem jellemző befektetési forma

A tőzsdei és a tőzsdén nem jegyzett részvények változatlanul szerény helyet (5-6 százalék) foglalnak el a háztartások vagyonában, de a tavalyi év során lebonyolított tranzakciókkal összességében nettó kivét volt ezen a téren. A befektetési jegyekbe viszont a 2011-es 59 milliárd forintnyi nettó kivonással szemben 107 milliárd forintnál nagyobb összeg befektetése valósult meg tavaly.     

A biztosítási díjtartalékokból a múlt évben is 77 milliárd forintot vett ki a lakosság, 48 milliárdot az életbiztosításokból és 30 milliárdot a nyugdíj biztosításokból - derül ki a nemzeti számlák részletes adataiból.

A háztartások 28 377 milliárd forintnyi összes pénzügyi eszközével szemben 9 654 milliárd forint kötelezettség áll, azaz a tartozásokon és adósságon felüli nettó pénzügyi vagyonuk a múlt év végén elérte a 18 773 milliárd forintot, a tavalyi GDP 66,2 százalékát.

A vagyon fele befektetésben van

A lakosság összes pénzügyi vagyonának csaknem kétötöde (37,8) százaléka készpénzben és betétben volt az év végén. Az értékpapír és üzletrész befektetések 13 238 milliárd forintot, az összes megtakarítás 46,7 százalékát tették ki a múlt év végén, míg a biztosítási díjtartalékok az össze megtakarítás 10,9 százalékát adták és 3089 milliárd forintot tettek ki.

A háztartások pénzügyi kötelezettségeinek döntő részét,  92,7 százalékát a hiteltartozások teszik ki, aminek nagyobbik része (55,2 százaléka) az évek óta tartó csökkenés ellenére még devizaadósság volt az év végén. A lakosság devizaadóssága a 2011 harmadik negyedévi 7009 milliárd forintról a múlt év végére 4942 milliárd forintra csökkent - olvasható ki a pénzügyi számlák tavaly év végi adataiból.