|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
A biztosítóknál a töretlen növekedés mellett versenyélénkítést sürget az MNB, míg az alacsony kamatkörnyezethez és az etikus szabályozáshoz való alkalmazkodás jelent kihívást. A pénztáraknál a jó hozamok és az ügyfél-megtakarítások növekedése mellett a tagdíjat nem fizetők magas aránya és a szükségesnél alacsonyabb számú új belépő okozhat problémákat.
A pénzügyi vállalkozásoknál a jelzáloggal fedezett követelésvásárlások felfutása jelenthet kockázatot. A befektetési szolgáltatóknál folytatódik a konszolidáció, míg a befektetési alapoknál a kamatozó eszközökből például az ingatlanalapokba áramlik a kezelt vagyon.
Egyre több a magyarok megtakarítása
Tavaly év végén a háztartások pénzügyi megtakarításai közel 38 ezer milliárd forintra rúgtak. Mértékük így már 2014 óta meghaladja a GDP szintjét, trendszerű a növekedés, miközben a szomszédos uniós tagállamok hasonló mutatói stagnálnak – olvasható a Magyar Nemzeti Bank frissen publikált, a bankszektoron kívüli pénzügyi piacok tavalyi évét bemutató kockázati jelentésében.
A biztosítók 2016. évi közel 900 milliárd forintos díjbevételéhez hasonlót utoljára 2008-ban mértek, a tavalyi profit már a pénzügyi válság előtti háromnegyede. Az életág visszafogottabb bővülése mellett dinamikus a növekedés a nem-élet piacon. Ennek egyik motorja az – 5 év után stabilizálódott – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási üzletág, ahol a díjak, hozamok immár teljesen fedezik a károkat, költségeket.
Miközben az élet és gépjárműbiztosítási verseny erős, ennek jelei egyelőre nem látszanak a lakásbiztosításoknál. A szektor egészének tőkehelyzete uniós szinten is kiváló. A fő kockázatok között az alacsony hozamkörnyezet említhető, amely mindkét üzletágat érinti. Az etikus szabályozáshoz alkalmazkodás a biztosítók számára kihívást jelent, míg az ügyfelekre nézve egyértelműen kedvező hatású, csökkentve a fogyasztóvédelmi kockázatokat.
A kedvező jövedelmezőségi trendek teret nyújthatnak arra, hogy a jövőben nagyobb verseny bontakozzon ki a különböző biztosítási termékek piacán, illetve pozitívan hathatnak a biztosítási szolgáltatások ár-érték arányára is.
Fogynak az önkéntes pénztárak
A 2016-ban megjelent egészség- és önsegélyező pénztári típusnak, és a kisebb szereplők beolvadásának köszönhetően folytatódik a konszolidáció az önkéntes pénztáraknál: a piac szereplőinek száma 70-re csökkent. A nyugdíjpénztárak a tavalyi 6,5 százalékot meghaladó nettó átlaghozammal alacsony kamatkörnyezetben is vonzó megtakarítást jelentenek. Az 1200 milliárd forint fölötti nyugdíjpénztári vagyon a válság előtti másfélszerese. Bár az új belépők számának folyamatos növekedése bizalmat jelez, azonban a korábbiakhoz képest több mint százezer fővel kevesebb a fiatal pénztártagok száma („hiányzó generáció”). A tagdíjat nem fizetők aránya ma 40 százalék fölötti, ami a munkáltatói hozzájárulások esetleges csökkenése nyomán – főképp az egészség- és önsegélyező pénztáraknál – tovább nőhet.
A nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozásoknál az intézmények mérete és jövedelmezősége szerint is nőnek a különbségek: a szektor teljes eredményének 90 százaléka a piac 5 legnagyobb szereplőjétől származik.
A tőkepiacon tovább nőtt a befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfél értékpapír-állomány. A tőzsdei forgalomban a befektetési vállalkozások részaránya nőtt az azonnali, míg visszaesett a származtatott ügyletek piacán. A 2015-ben megindult konszolidációs folyamat részeként tavaly 3 befektetési vállalkozás szüntette meg működését a csökkenő jövedelmezőség miatt.
Történelmi csúcson az alapok eszközértéke
A befektetési alapok tavalyi 5842 milliárd forintos nettó eszközértéke (az elért hozamok révén) történelmi csúcsot jelent, ám a dinamikus tőkebeáramlás időszaka egyelőre lezárult. Az alacsony kamatkörnyezet miatt a kamatozó eszközökből tőkét vontak ki a befektetők, a portfólió-átrendezések egyik nyertesei a dinamikusan gyarapodó ingatlanalapok voltak. A kockázati tőkealapok száma nem változott, a magántőkealapok köre viszont bővült.
Károk keletkeztek az energetikai infrastruktúrában. 
