Már nem szitokszó a hitelfelvétel!

A lakosság ugyan jellemzően továbbra is elutasítja a hitelfelvételt, de ennek az elutasításnak a mértéke következetesen csökken, sőt, hat hónap alatt is számottevően javult a hitelekkel szembeni attitűd – derült ki a lakosság fogyasztási, megtakarítási és hitelfelvételi hajlandóságának alakulását negyedévente vizsgáló Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb felméréséből. A hitelfelvétellel kapcsolatos optimizmus a 2002. júliusi 7,2 fokos mélypontról idén januárra mindössze 8,8 fokosra javult csak, most azonban megugrott, s 12,1 fokos értékre javult – ez azonban még fényévekre van a hőmérő 2008-as értékektől. Fülöp András, a Deloitte Zrt. vezető partnere szerint a hitelekkel kapcsolatos attitűd-átrendeződés elsődleges oka a lakossági jelzáloghitel-piacon tapasztalható élénkülésben keresendő: a havi átlagos 16 milliárdos kihelyezés már a hitelekhez kapcsolódó viszonyban is visszaköszön – igaz, a növekedés egyelőre csak a jelzáloghitel piacon számottevő. (Ebben szerepet játszhat az is, hogy a kamatok itt csökkentek a leglátványosabban az elmúlt hónapokban.)

A felmérés szerint a legkomolyabb javulás a 2012-es szintekhez képest mégis inkább a fogyasztási várakozásokban következett be: Szép Péter, a Deloitte Zrt. pénzintézeti szektorának partnere szerint 60,7 százalékról 55 százalékra csökkent azon pesszimisták tábora, akik kizártnak tartják, hogy pénzügyi helyzetük megengedné a fogyasztásbővülést. A Deloitte „hőmérője” 20,8 fokos szintet jelez, az indulás 12,5 ponton volt.)

Kevés megtakarító

A nyári felmérés szerint szépen összesimult a fogyasztási és megtakarítási index közötti különbség, ami azért kedvező, mert az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyarok a fogyasztásukat kevésbé tervezik visszafogni, mint a megtakarításaikat. A megtakarítások területén pedig 62 százalékról 58,4 százalékra csökkent azok aránya, akik nem bíznak abban, hogy a következő egy évben többet tudnak megtakarítani, ráadásul még mindig csupán az emberek mintegy 12 százaléka rendelkezik megtakarítással, vagyis a megtakarítással rendelkezők aránya stabilan alacsony. A megtakarítási attitűdben nem köszön vissza az elmúlt hónapok – a statisztikák által jelzett – változása: a Deloitte felmérése szerint a legnépszerűbb megtakarítási forma továbbra is a lekötött forintbetét volt, ezt követi a megtakarítási számla, takarékbetétkönyv, a lakáskassza, majd az állampapír. Visszaesés a takarékbetétkönyveknél volt, míg az állampapír terén még ezen a mintán is áttör a népszerűség-emelkedés.

Tényleg a sárga csekk???!!!

A Deloitte-Scale BankIndexben is visszaköszön az hazai pénzügyi kultúra meglehetősen alacsony: a lakosság 77,2 százaléka számára továbbra is a drága sárga csekk a legkedveltebb fizetési forma – a 2012-es 80,2 százalékról történő javulás nem számít jelentősnek. Ugyanakkor örömteli, hogy a csoportos beszedés a 2012-es15,4 százalékról 2014 első félévében már 22,3 százalékra javult.

A Deloitte kutatása visszaigazolja a jegybanki adatok alapján a Privátbankár.hu által levont következtetéseket, amely szerint az ingyenes készpénzfelvétel nem vetette vissza az elektronikus fizetési módok használatát. A bankkártyával bírók körében 2014 első félévében már a válaszadók 38 százaléka használta plasztikját rendszeres fizetésre.

Immár a második kutatás mutatja azt - a korábbiról Harmati László Erste vezérigazgató-helyettes beszélt a közelmúltban -, hogy egyre kevésbé éri el a célját a bankokkal szembeni bizalmatlansági kampány: az emberek egyre kevesebben törődnek a médiában megjelenő, bankokat érintő negatív üzenetekkel – javul a bankok megítélése. Ugyanakkor a multik megítélése még mindig sokkal jobb, mint a bankoké, ebben az összehasonlításban a biztosítók is a bankok előtt járnak.