Újabb három hitelintézeti keresetet tárgyal ma a Fővárosi Törvényszék; a K&H Bank, az MKB Bank és a Milton Hitelezési Zrt. a magyar állam ellen kezdeményezett pert az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban.
Egy ügyet már elkaszált a bíróság
Az első, a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva utasította el a takarékszövetkezet keresetét a bíróság. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai.
A pénteki ítéletben a bíró rámutatott: a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani, a szerződésmódosítási feltételek vizsgálata nélkül. A törvény ugyanis az általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.
A takarékszövetkezet jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságírók előtt azt mondta, miután a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el a bíróság a keresetet, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
Ma lejár a határidő
Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi, a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához péntekig 19 bank és 38 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított. A törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25.
A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
A Kúria a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy ezek tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám ezt a vélelmet a mintegy 400 magyarországi pénzintézet megkísérelheti bíróság előtt megdönteni.
Mire készülhetünk?
Szakértők szerint az első banki devizahiteles ítéletből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ebből még nem következik, hogy a többi keresetet is el fogja utasítani a bíróság, hiszen jelen perben például nem is vizsgálhatták az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, így többek között az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének való megfelelést.
Mindazonáltal dőreség lenne azt hinni, hogy a bíróság a rendelkezésére álló szűk határidőn belül - a kereset befogadását követően 8 napon belül tárgyalást kell tartani, és harminc napon belül döntést hozni - érdemi bizonyítást fog lefolytatni a nagy tömegben érkező perek kapcsán. Korábbi elemzésünk: Devizahitel-perek: semmiről nem döntő cirkusz a népnek? >>
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
