Korábban megírtuk, hogy közbenső ítéletében a Szegedi Ítélőtábla kedden érvénytelenítette egy OTP-s devizahitel-szerződés egy pontját, amely egyoldalú módosítására adott lehetőséget.
Szeghő Katalin tanácsvezető bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, a hitelszerződésnek az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályokban rögzített tartalmi követelményeknek, ugyanis az nem sorolta fel részletesen, az ügyfél számára kellőképpen átlátható módon az okokat, hogy mikor és milyen mértékben módosítható a kamat.
Ha kiszámítható lenne, automatikusan módosulna
A bank a perben úgy érvelt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás — ahogy az Ítélőtábla is megállapítja — önmagában nem ütközik jogszabályba, és nem tekinthető tisztességtelennek sem. Az érintett szerződésben, az egyoldalú hiteldíj változtatási jogra vonatkozó feltételek konkrétan, taxatíve meg vannak határozva.
Az OTP Bank szerint a jogszabály csak a változtatáshoz szükséges feltételek és körülmények tételes meghatározását írja elő. Azt a mértéket, amely kiválthatja a módosítást, illetve azt a mértéket, amelyet a változtatások okoznak, azonban nem. Az ilyen hatás ugyanis közgazdaságilag előre nem kiszámítható. Amennyiben ez előre kiszámítható lenne, akkor automatikus szerződésmódosulásról lenne szó, nem pedig egyoldalú szerződésmódosításról.
Miért van egyoldalú szerződésmódosítás?
Az egyoldalú szerződésmódosítást azért teszi lehetővé a szerződés, mivel annak megkötését követően a törlesztési idő alatt előre nem látható körülmények merülhetnek fel, amelyek befolyásolhatják a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségét, például ilyenek a jelenleg is tapasztalható kedvezőtlen makrogazdasági változások.
Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezések érthetőek és világosan meghatározottak, ezen indok alapján nem minősülhetnek tisztességtelennek – vélekedett a perben a bank. A szerződési feltétel tisztességtelensége nem azonos a feltétel tisztességtelen alkalmazásával.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
