Írországba tehetik át európai székhelyüket Londonból a Wall Street bankjai, ha Nagy-Britannia a 2017-es népszavazás után kilépne az Európai Unióból - írja a Financial Times. A lapnak a Citigroupnál, a Morgan Stanleynél és a Bank of Americánál dolgozó névtelen források elmondták, már vannak kezdetleges tervek erre a forgatókönyvre, még ha a cégek vezetői ezt nyíltan nem is vallják be.
London több szempontból is megfelelő központ az amerikai bankok európai műveleteihez: angol anyanyelvű és szakképzett munkaereje és az amerikaihoz hasonló jogrendszere miatt, továbbá azért, mert innen az egész EU területén nyújthatnak szolgáltatásokat. Ennek ugyanakkor feltétele, hogy az ország az Egyesült Királyság ne csak partnere, hanem tagja legyen az uniónak.
Dublinban Londonhoz hasonlóan minden adott, ráadásul euró fizetnek, sőt a vállalatbarát adórendszer, ami az it-cégeket is csábította, a nagybankoknak is szimpatikus.
A politikusok még nem biztos, hogy érzik a gondokat. David Cameron brit kormányfő korábban azt ígérte, a népszavazás előtt újratárgyalja az ország viszonyát az EU-val, Boris Johnson londoni polgármester (a konzervatívok vezetőaspiránsa) pedig annak a véleményének adott hangot, mely szerint a brit GDP egyötödét kitermelő City az unión kívül is növekedni tud majd, márpedig, ha nem sikerül megreformálni az uniót, jobb, ha az Egyesült Királyság kilép.
A City jövőjéért aggódók arra figyelmeztetnek, hogy a bankunió bevezetésével sok euróalapú szolgáltatást, például a klíringügyleteket Londonból az eurózónába kell majd áthelyezni, így félő, hogy a City amúgy is lassan elszigetelődik Európától.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban. 
