Egészen bizonyos, hogy a Citibank a magyarországi lakossági érdekeltségére fog találni megfelelő vevőt – vélekedett a Privátbankár.hu megkeresésére Simonyi Tamás, a KPMG Corporate Finance közép-európai pénzintézeti tranzakciókért felelős vezetője. Igaz, ez még akkor is, ha – fióktelep révén – publikus mérlegek híján egyelőre senkinek nincsenek pontos információi arról, hogy mennyire is jövedelmező az amerikai bank ezen üzletága Magyarországon. Persze, ez az értékesítés megindulásakor egyből megismerhető lesz az érdeklődők számára.
Csomagban eladó?
Azzal kapcsolatban ugyanakkor Simonyi erősen szkeptikus, hogy a Citibank – akár a bevétel többszörözése érdekében is – hajlandó lenne-e megbontani az eladás előtt álló magyarországi portfóliót és – mondjuk – külön-külön értékesíteni a Citi hitelkártya- és privátbanki üzletágát. A pénzintézet adás-vételi tranzakciók szakértőjének számító Simonyi Tamás szerint a Citibank – tekintve, hogy globális döntést hozott – jó eséllyel klaszterekbe helyezi majd az eladásra kínált érdekeltségéket és igyekszik minimalizálni a szerződésszámot, s ezzel együtt az értékesítéssel járó munkát.
A fentiek alapján a magyarországi Citi-üzletágát vélhetően a csehországival együtt árulják majd, maximum az képzelhető el, hogy végül a magyar lakossági üzletágat külön értékesítik, de az szinte kizárt, hogy ezen belül tovább bontanák az érdekeltségeket. Már csak azért sem ésszerű ez – vélekedett a szakember – mert a privátbanki ügyfeleknek is szükségük van számla- és kártyaszolgáltatásokra.
Nem jön be új szereplő
Az magyarországi üzletág értékéből levon – lehet bármilyen nyereséges is – a KPMG szakembere szerint az, hogy egy olyan szabályozói környezetben működik, amelynek megítélése ma távolról sem kedvező. Ezzel szemben a lényegesen stabilabb gazdasági és jogi környezet miatt a prágai Citi-érdekeltség pusztán üzleti alapon is értékesebbnek tűnhet.
Az elmúlt évek eseményei alapján a magyar bankrendszerrel szemben olyan mértékű averzió figyelhető meg, amely lényegében kizárja, hogy teljesen új szereplő érkezne erre a piacra. Simonyi Tamás ezt még annak fényében is kizártnak tartja, hogy bár a Citi a lakossági szolgáltatások egy területén – a hitelkártyák esetén – ma is a top 3 szereplő között van -, ám az ügyfélszámban nincs meg az kritikus volumen, amely alapján a piacra lépés megérné egy „zöldmezős” banknak. Ez pedig azt jelenti, hogy abban a nem várt esetben, hogy egy új piacra lépő jelentkezne a felkínált portfólióért, nagy valószínűséggel alacsonyabb árat kellene kínálnia, mint azon versenyzőknek, akik már jelen vannak piacon, s akik szinergia hatásokat tudnak kihasználni.
Önmagában a cseh érdekeltségért 6-7 szereplő bizonyosan indulna, ha viszont – miként az várható – a magyar és cseh Citibank üzletágért együtt kell majd versenyezni, akkor Simonyi Tamás szerint jó ha 3 szereplő indulhat majd a versenyen. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az egyértelműnek látszik, hogy az OTP köztük lesz (bár cseh leánybankja nincs a magyar hitelintézetnek), s az érdekeltségi térkép alapján a K&H, valamint Erste, esetleg az UniCredit ringbe szállása valószínűsíthető.
Augusztus 31-től megszűnik a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonelemek felértékeléséhez kapcsolódó 15 százalékos szja-mentesség. 
