Az elmúlt év augusztusától év végéig a betétekre kivetett 6 százalékos egészségügyi hozzájárulásból (eho) – eredményszemléletben - 3,1 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek – tájékoztatta a Privátbankárt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Mindez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek a bankok az érintett öt hónap alatt 51,66 milliárd forint olyan kamatjellegű kifizetést teljesítettek, aminek esetében már számítható volt az eho. A kamatjövedelmek utáni eho – miként arra az NGM is figyelmeztet - úgynevezett felfutó bevétel, hiszen csak a hatálybalépést követően megkötött szerződések esetében alkalmazható, ráadásul a fizetési kötelezettség csak még később keletkezik: akkor, amikor a kamatfizetés esedékes (vagyis lejáratkor vagy feltört lekötés esetén).
Nem ilyen feltételekkel indult az eho...
Ugyanakkor a kamatok után fizetendő eho-bevételi tervek teljesülését – a bevételek felfutását - nehezíti a csökkenő kamatkörnyezet – ismerték el lapunknak az NGM-nél, hozzátéve, hogy a várt bevételekre természetesen hatással voltak a későbbiekben megszavazott kedvezmények (a tartós befektetési számlákon keletkezett kamatjövedelem adómentessége és az állampapírokból, vagy a kötvénytúlsúlyos alapokból származó kamatjövedelem adómentessége) is. Miután az állampapírokból származó jövedelem továbbra is eho-mentes, ezért az elmúlt hónapok állampapír boom-ja is csökkenti az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak fedezetéül szolgáló bevételi összegeket. Az idei évre az eho-előirányzat 157,5 milliárd forint, de ez nem csak a kamatjövedelmek utáni eho összegét foglalja magában, hanem a teljes eho bevételi tervet – tájékoztatták lapunkat a nemzetgazdasági tárcánál.
Nem lesz pótlólagos illeték-kivetés?
Az NGM-nél ugyanakkor egyelőre nem látják jelét, hogy az elmúlt évhez hasonló problémák keletkeznének a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos bevételek kapcsán. Mint elmondták, idén januárban 29,7, februárban 22,4 milliárd forint tranzakciós illeték folyt be a költségvetésbe a bankoktól. Összehasonlítani a két februári adatot lehet: tavaly februárban (a 2013. januári bevallás alapján) 13,4 milliárd forintnyi tranzakciós illeték folyt be a költségvetésbe. Mindezek nyomán a szaktrárca szerint az eddigi bevételek az előzetes várakozásoknak megfelelően alakulnak. Mindez azt vetítheti előre, hogy az idén nem lesz ok a korrekciós pótlólagos illeték-kirovásra – bár a szkeptikus vélemények szerint, amennyiben a költségvetés pozíciói megrendülnek, ez az unortodox intézkedés az első lehet, amivel a kabinet élni próbál.
Kiszámíthatóságra utalt a miniszterelnök?
A kiszámíthatóságot ugyanakkor a jelek szerint a miniszterelnök is fontosabbnak tartja. Orbán Viktor tegnapi beszédében bár megerősítette, hogy marad a bankadó (erről Varga Mihály már a választások előtt is hasonló értelemben szólt), jó jelnek minősítette és „örömmel látta”, hogy az intézmények beépítették működésükbe a bankadót és immár ismét nyereséget értek el. (Persze, a bankszektor nyereségességét – miként arra korábban rámutattunk – nehéz lenne a számok mögé nézve bizonyítani.) Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza úgy véli, a befektetők körében a nagy kérdés az, hogy Orbán Viktor a választásokat letudva béket köt-e a külföldi nagyvállalatokkal, enélkül ugyanis aligha lehet növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot. A kormánynak sürgősen át kell térnie kiszámíthatóbb, stabilabb gazdaságpolitikára, mert a befektető környezet nem szereti a gyakori változásokat, különösen az adópolitikában nem – vélekedett Ash.
Mégis újjáéledhet a visegrádi négyek? 
