|
| (Fotó: depositphotos.com) |
„Továbbra is nagyon jó eredményeket értünk el a harmadik negyedévben, hiszen a hitelezési tevékenység és a betétállomány is egészséges mértékben bővült (éves összehasonlításban 5,7, illetve 6,1 százalékkal), valamint likviditási és finanszírozási pozíciónk is kiválóan alakult. Az idei év első kilenc hónapjában az Erste Csoport összességében 1,223 milliárd eurós nettó eredményt ért el. Sőt, a Kelet-Közép-Európában tapasztalt általános bérnövekedés és a beszámolási időszakban a betétbiztosítási alapokba történt nagyobb mértékű hozzájárulásunk ellenére bevételeink nagyobb mértékben nőttek, mint a költségeink – jelentette ki Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója.
A számok részletesen:
A nettó kamatbevétel 4,3 százalékkal bővülve 3372,0 millió euróról 3517,4 millió euróra nőtt elsősorban a cseh, valamint a román és a magyar leányvállalatoknak köszönhetően. A nettó díj- és jutalékbevétel 1430,7 millió euróról 1484,3 millió euróra emelkedett a pénzforgalmi szolgáltatások, valamint a hitelezés és vagyonkezelés bővülése nyomán (ez 3,7 százalékos növekedésnek felel meg). Jóllehet a kereskedési tevékenység nettó eredménye jelentős mértékben javult és 419,3 millió eurót tett ki (-50,4 millió euróról), a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége -189,4 millió euróra esett vissza (165,8 millió euróról). Mindkét tétel alakulását átértékelési hatások befolyásolták.
A működési bevétel 5394,1 millió euróra nőtt (5096,2 euróról), ami 5,8 százalékos bővülést jelent. Az általános igazgatási költségek 1,9 százalékkal 3160,8 millió euróra nőttek (3102,3 millió euróról), leginkább a személyi ráfordítások 3,1 százalékos emelkedése miatt, amelyek 1887,2 millió eurót tettek ki (1830,5 millió euró után). Az egyéb igazgatási költségek között szerepel a betétbiztosítási alapokba 2019. évre várható hozzájárulás szinte teljes egésze 97,7 millió euró értékben (egy évvel korábban ez a tétel 84,2 millió eurót tett ki). Az amortizáció és értékcsökkenés 394,4 millió euróra nőtt (350,3 millió euróról), ami a 2019. január 1.-jével kötelezően alkalmazandó új nemzetközi pénzügyi beszámolási szabvány, az IFRS 16 bevezetésének tulajdonítható, ám ugyanez hasonló mértékű pozitív hatást jelentett az egyéb igazgatási költségeknél. Összességében a működési eredmény 2233,3 millió euróra nőtt (1993,9 millió euróról), ami 12,0 százalékos bővülést jelent. A költség/bevétel ráta 58,6 százalékra javult (60,9 százalékról).
A pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés 42,9 millió eurót tett ki, köszönhetően a stabil eszközminőség folytán végrehajtott nettó kockázati tartalék-felszabadításnak. A nyújtott garanciák és kötelezettségvállalások nettó tartalékképzésével korrigáltan ez az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 3 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 102,2 millió euróval, illetve -9 bázisponttal).
Ez főként annak tulajdonítható, hogy jelentős mértékű megtérülést sikerült elérni már leírt hiteleken, elsősorban Csehországban, Magyarországon és Romániában, illetve egyéb kötelezettséghez és nyújtott garanciákhoz kötődő céltartalék-felszabadítás történt Ausztriában, Csehországban és Romániában. A nem teljesítő hitelek aránya 2,7 százalékot tett ki (az előző időszaki 3,2 százalék után). Az NPL-fedezeti ráta 76,9 százalékra nőtt (73,4 százalékról).
Az egyéb működési eredmény -397,2 millió euró lett (-237,0 millió euró után). A visszaesésben szerepet játszott a román másodfokú bíróságnak a helyi lányvállalat üzleti tevékenységére vonatkozó döntése miatt várható veszteségre elkülönített 150,8 millió eurós céltartalék. A szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 75,3 millió euróra emelkedett (70,4 millió euróról) főleg a csehországi mérték növekedésének tulajdoníthatóan. A bankadók és tranzakciós illetékek kismértékben, 90,9 millió euróra nőttek (88,1 millió euróról), ideértve a 2019. pénzügyi év egészére előzetesen elszámolt magyarországi bankadót 12,6 millió euró értékben (az előző időszakban ez 13,8 millió eurót tett ki). Az egyéb adók 8,3 millió eurót tettek ki (6,4 millió euró után).
A takarékpénztárak jelentős mértékben javuló teljesítményének köszönhetően a kisebbségi részesedések utáni nyereség 322,7 millió euróra nőtt (285,8 millió euróról). Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 1223,0 millió euró tett ki (ami 0,4 százalékkal alacsonyabb a bázisidőszaki 1,228.3 millió eurónál).
A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – 18,6 milliárd euróra nőtt (17,9 milliárd euróról). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges) 15,9 milliárd eurót tett ki (a megelőző évben 15,5 milliárd eurót), a bankcsoport összes szavatoló tőkéje pedig 21,5 milliárd euró lett (20,9 milliárd euróval szemben). A fenti adatokban már szerepel az első félévben elért nyereség, de a harmadik negyedév eredménye nem. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, végleges CRR szerint – 121,4 milliárd euróra nőtt (115,4 milliárd euróról). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) 13,1 százalékon állt (13,5 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 17,7 százalék lett (18,1 százalék után).
A bankcsoport mérlegfőösszege 252,1 milliárd euróra nőtt az előző év végi 236,8 milliárd euróról. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 15,6 milliárd euróra csökkentek (17,5 milliárd euróról), ugyanakkor a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 25,2 milliárd euróra nőtt (19,1 milliárd euróról). Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 157,8 milliárd euróra nőtt (149,3 milliárd euróról), ez 5,7 százalékos gyarapodást jelent. Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek 19,9 milliárd euróra nőttek (17,7 milliárd euróról), és az ügyfélbetétek állománya is tovább nőtt, 6,1 százalékos bővüléssel 172,5 milliárd euró lett (162,6 millió euró után), elsősorban a csehországi és ausztriai operáció hozzájárulása nyomán. A hitel/betét ráta 91,5 százalékon állt (91,8 százalék után).
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
