Az IMF vezére előadásában utalt arra, hogy a kelet-közép európai régió országai voltak a 2008-ban kirobban gazdasági válság legnagyobb áldozatai, ugyanis innen távozott a legtöbb tőke, és itt rendült meg a legjobban a bizalom a pénzügyi rendszer iránt a Lehman-csőd után. Lagarde szerint félő, hogy a mostani euró-válság arra kényszeríti a nagy nyugat-európai bankokat, hogy tőkét vonjanak ki a térségből, ahol amúgy is egyre nehézkesebb a vállalati hitelezés, és a lakossági fogyasztás.
A Valutaalap első embere szinte megismételte az EBRD két héttel ezelőtt kiadott tanulmányának szavait. Lagarde attól tart, „hogyha a vihar erősödik”, akkor az a bankokat a pénzügypolitikájuk átdolgozására kényszeríti. Ez pedig szerinte már az első lépésben azzal járhat, hogy az európai pénzintézetek növelik az alaptőkéjüket, viszont ennek rovására csökkentik a térségünknek nyújtott támogatást. Christine Lagarde felhívta a figyelmet, hogy az egykori kommunista országokban erős a deviza-kitettség, és nagyon erős a függés a nyugat-európai gazdaságtól, és pénzügyi támogatásoktól is.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
