Az IMF vezére előadásában utalt arra, hogy a kelet-közép európai régió országai voltak a 2008-ban kirobban gazdasági válság legnagyobb áldozatai, ugyanis innen távozott a legtöbb tőke, és itt rendült meg a legjobban a bizalom a pénzügyi rendszer iránt a Lehman-csőd után. Lagarde szerint félő, hogy a mostani euró-válság arra kényszeríti a nagy nyugat-európai bankokat, hogy tőkét vonjanak ki a térségből, ahol amúgy is egyre nehézkesebb a vállalati hitelezés, és a lakossági fogyasztás.
A Valutaalap első embere szinte megismételte az EBRD két héttel ezelőtt kiadott tanulmányának szavait. Lagarde attól tart, „hogyha a vihar erősödik”, akkor az a bankokat a pénzügypolitikájuk átdolgozására kényszeríti. Ez pedig szerinte már az első lépésben azzal járhat, hogy az európai pénzintézetek növelik az alaptőkéjüket, viszont ennek rovására csökkentik a térségünknek nyújtott támogatást. Christine Lagarde felhívta a figyelmet, hogy az egykori kommunista országokban erős a deviza-kitettség, és nagyon erős a függés a nyugat-európai gazdaságtól, és pénzügyi támogatásoktól is.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
