A brit jegybank - az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja - tizenharmadszor emelte irányadó kamatát azóta, hogy 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indulva elkezdte monetáris politikájának jelenlegi szigorítási ciklusát.
A most elért 5,00 százalékos alapkamat másfél évtizedes csúcs: legutóbb 2008 áprilisában, közvetlenül a globális pénzügyi válság elhatalmasodása előtt járt ezen a szinten a Bank of England irányadó kamata.
A júniusi kamatdöntés csütörtöki bejelentése előtt a piaci szereplők és az elemzők szinte egyöntetűen 25 bázispontos jegybanki kamatemelésre számítottak. A kamatemelési sorozat fő hajtóereje a négy évtizede nem tapasztalt ütemű brit infláció.
Az éves összevetésű inflációs ütem Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos ütemnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.
Áprilisban 8,7 százalékra csökkent ugyan a tizenkét havi inflációs ráta, de ez is fél százalékponttal meghaladta az akkori piaci és elemzői várakozásokat. Ráadásul a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal (ONS) e héten ismertetett friss adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.
A Bank of England a csütörtöki kamatemelés bejelentéséhez fűzött közleményében kiemelte, hogy a májusi infláció 0,3 százalékponttal meghaladta a bank legutóbbi negyedéves pénzügypolitikai jelentésében arra a hónapra valószínűsített ütemet.
Ha az infláció a brit kormány által a Bank of England számára előírt 2 százalékos céltól egy adott mozgó tizenkét havi időszakban egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.
Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója Jeremy Hunt pénzügyminiszternek írt, csütörtökön ismertetett legújabb levelében kiemelte: a jegybank - elsősorban a nagybani energiahordozó-árak csökkenése miatt - az év hátralévő részében a fogyasztói szintű infláció jelentős mértékű lassulására számít.
Bailey szerint ugyanakkor a monetáris tanács továbbra is szoros figyelemmel kíséri azokat a jeleket, amelyek tartós inflációs nyomásra utalnak a brit gazdaságban, és ha ilyen jeleket azonosít, akkor szükségessé válhat a monetáris politika további szigorítása.
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a pénzügypolitikai döntéshozók valószínűsíthetően arra is odafigyelnek, hogy a még magasabb jegybanki kamatok által megdrágított hitelek milyen hatást gyakorolnak a reálgazdasági és az üzleti beruházási aktivitásra.
Az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) a kamatdöntés csütörtöki ismertetése utáni helyzetértékelésében kiemelte, hogy a piaci szereplők a legutóbbi inflációs adatok után 6,00 százalékig emelkedő jegybanki kamatot kezdtek árazni.
A CEBR közölte ugyanakkor, hogy a gazdaságra gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályok miatt ilyen mértékű további szigorítást nem vár: jelenlegi előrejelzése még két, egyenként 25 bázispontos jegybanki kamatemelést valószínűsít.
A CEBR londoni elemzői mindazonáltal hangsúlyozták, hogy ha a maginfláció még tovább gyorsul, a Bank of England mégis rákényszerülhet a csütörtökihez hasonló agresszív lépésekre. (MTI)
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
